Nyolcvanéves visszalépés az új magyar érettségi

érettségi
pixabay.com

Élesen bírálta a Magyartanárok Egyesülete az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendeletet a részletes vizsgakövetelményekről. Ez alapján 2023-tól még műveltségi teszt is lesz a középszintű magyar érettségin, de azt is hibás döntésnek tartják, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladattípust ugyanakkor kiiktatják az írásbeliről. Az érdekképviselet szerint az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére és egyben hibásnak és károsnak tartják a tervezett változtatásokat, amelynek kijavítását szerintük széles körű vita és szakmai konszenzusra épülő szabályozás kell, hogy megelőzze.

A rendelet szerint tehát felszámolandó a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotási feladat, amely vagy rövid érvelést kért, vagy olyan hétköznapi szövegművek írását, mint a kérvény vagy a vitaindító. Ez a feladattípus a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi korszerű szellemének felelt meg: a hétköznapi, életszerű kommunikációt hozta be a középszintű vizsgába. A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet

- olvasható a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásában.

Az egyesület értékelése szerint a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolása a nemzeti hagyománynak, nevek és műcímek ismerete pedig nem műveltség. 

A mélységelv helyett a felszínesség, az üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül

- írják állásfoglalásukban.

A részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé. Ráadásul újra használja erre a szerzői csoportra az „Életművek a magyar irodalomból” címkét.

A Magyartanárok Egyesülete úgy látja, ezzel hibásan sugallják, hogy a legfontosabbként besorolt magyar írók és költők teljes életművét kell ismernie a középszinten érettségiző diáknak. A követelményekben jelenleg csak a főbb művek ismeretét írják elő. Új ebben a „kötelezők” csoportban Jókai, Mikszáth, Vörösmarty és Herczeg Ferenc.

Az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg „fölfedezését”, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus

- írják a magyar tanárok hozzátéve, hogy szerintük ideológiai természetű az a változtatás is, hogy a tervezet a nyelvtörténet ismeretköreiben nem beszél a magyar nyelv finnugor származásáról - ami pedig szaktudományos evidencia -, hanem ehelyett a magyar nyelv rokonságának hipotéziseit jelöli meg.