A jelenlegi nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie, ami azt jelenti, hogy a külpolitikai döntéseket nem egyhangúan kell meghozni, hanem minősített többséggel - jelentette ki az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésében csütörtökön az MTI beszámolója szerint.
A 474 szavazattal, 113 ellenszavazat és 102 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a minősített többséggel meghozott döntésekre azért van szükség, mert az egyöntetű döntés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy megvétózzák a többi ország által meghozni kívánt döntést. A képviselők a külpolitikai döntéshozatal szabályainak megváltoztatásától az uniós kül- és biztonságpolitika, valamint a fenyegetésekre reagálás és a védelmi képességek hatékonyságának növelését várják.
Na, vajon ki vétózta meg a Kínát elítélő uniós nyilatkozatot? Persze, hogy Magyarország
A Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország megvétózta azt az uniós állásfoglalást, amiben a tagállamok közös nyilatkozatban bírálták volna a Kína által Hongkongban bevezetett nemzetbiztonsági törvényt. A hírügynökség értesülései szerint Magyarország azzal érvelt, hogy az uniónak már így is sok vitája van Kínával.
Kijelentették: a világ fokozódó instabilitása, a tekintélyelvűség és a félretájékoztatás térnyerése miatt az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a többoldalú partnerségek megerősítésében, valamint a demokrácia és az emberi jogok globális védelmének előmozdításában. Az EU-nak biztosítania kell stratégiai szuverenitását is és kevésbé kellene függnie a kulcsfontosságú technológiai területeken, az infrastruktúrákban és az ellátási láncokban.
Egy másik, a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 369 szavazattal, 197 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint szilárd uniós védelmi politikára van szükség, amely képes fellépni az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, a kibertámadások, a politikai célra használt migráció és a külföldi beavatkozás. Az EP végezetül az Ukrajnának nyújtandó fokozott, hiteles katonai és biztonsági segítségnyújtásra szólított fel és arra kérte az uniós tagállamokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott kétoldalú katonai és biztonsági támogatásukat.
Tavaly az akkori német külügyminiszter, Heiko Maas már szorgalmazta, hogy a vétó intézményének felszámolásával erősítsék meg az EU külpolitikai cselekvőképességét.