A Városligetből hétfőn indult útnak az első adag, a lebontott Hungexpo-épületekből származó bontási törmelék Fót irányába, hogy azt elhelyezzék a Fáy András Mezőgazdasági Zrt., az egykori fóti termelőszövetkezet területén található bányában. A szállítást a Szűcs Fuvar Team Kft. bonyolította le, amely rendelkezik nem veszélyes bontási hulladék kezelésének és újrahasználatának engedélyével 524 900 tonna/év mennyiségben (azbeszttartalmú hulladék elszállítására viszont nem, annak kezelése merőben eltérő technológiát, és költségesebb eljárást igényel).
Csakhogy a szállítmányról Fót önkormányzata csak a sajtóból értesült, s ez is csak pusztán amiatt történhetett meg, mert a bontási törmelék a Városliget épületeiből származik. Más esetben valóban nem tűnt volna fel senkinek néhány újabb teherautó, a településen naponta 20.000 gépjármű halad keresztül.
Várpalota
Kísérteties a hasonlóság a tavalyi várpalotai/inotai esettel, ott szintén nem sikerült érdemben tájékoztatni sem a település önkormányzati képviselőit, sem pedig a lakosságot. Aminek következtében pattanásig feszült a hangulat az ipari termeléstől amúgy is sokat szenvedett térségben.Fót
Ha volt a teherautókon azbeszt, ha nem, mindenesetre lerakták a szállítmányukat Fóton. Merkwart Krisztián, a Fóti Jobbik elnöke lapunknak elmondta, hogy képviselőtársaihoz hasonlóan ő is csak a sajtóból értesült a történésekről, több információhoz azóta sem jutottak. Annyi bizonyos, hogy az önkormányzat mezőőrei kedden bejárást tartottak a helyszínen, és beszámolójuk szerint veszélyes hulladékot nem találtak, a tapasztaltakról készült jegyzőkönyvet pedig elküldték a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi Főosztályának (PMKKTF - ők voltak ott Várpalotán is). Merkwart elmondta, hogyha igaznak bizonyulnak a hírek, akkor mihamarabb meg kell tenni minden szükséges intézkedést a fótiak érdekében, ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy egy jogállamban nem történhet meg az, hogy az erre hivatott szervezetek szeme előtt vegyék semmibe közösségek egészséges környezethez való jogát.
"A Fót Város Önkormányzat által küldött jegyzőkönyv a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához nem érkezett meg. A kivizsgálást a rendelkezésére álló további bejelentések és információk alapján kezdte meg a Főosztály"
- ez már PMKKTF lapunknak pénteken kora délután írt válaszában szerepel.
Mint írták, a Főosztály a telephelyen 2016. július 20-án helyszíni ellenőrzést tartott, melynek tapasztalatai alapján megállapították(!), hogy nem történt azbeszttartalmú és egyéb veszélyes hulladék beszállítása a telephelyre.
Az Alfahírt arról is tájékoztatták, hogy a Főosztály tudomása szerint az azbesztet tartalmazó palával fedett Hungexpo épületek bontását nem kezdték meg, így ebből hulladék sem keletkezett. Majd megnyugtattak, az azbesztmentesítés során keletkező azbeszt tartalmú hulladékok elszállítását és ártalmatlanítását a veszélyes hulladékra engedéllyel rendelkező szakcégtől rendelte meg a Szűcs Fuvar Team Kft.
Mindezekre tekintettel, a
„Főosztály hivatalból eljárás megindítására okot adó körülményt a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem tárt fel”.
Budapest
Mindez csak azért furcsa, mert a Főosztály munkatársai a péntek délelőttöt a Hungexpo-területén töltötték és több mintát is vettek, még a talajból is. A krónikához tartozik, hogy a Ligetvédők megakadályozták annak az öt teherautónak a péntek reggeli útnak indulását, amely szintén bontási törmeléket szállított volna Fótra. "Vajon van benne azbeszt?" - erre a kérdésre kereste a választ mindenki, tekintettel arra, hogy érdemi tájékoztatás nem történt. Később azonban a teherautók útnak indulhattak.
Útrakészen
Mindenesetre az újabb tiltakozás, és annak sajtóvisszhangja eredményre vezetett. Délelőtt már nemcsak a zöld hatóság, a Greenpeace, hanem még a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége (MASZ) is bejuthatott, vizsgálódhatott a területen. Borsody Gábor, a MASZ elnöke az újságíróknak a helyszínen elmondta, hogy az őrbódé hullámpalája azbesztből készült. "Ez azonban csekély veszélyt jelent". Borsody azzal indokolta kijelentését, hogy jelenleg Magyarországon 120 millió négyzetméternyi pala található. A nagy kockázatot a szórt azbeszt jelenti, de annak első körben nem találták nyomát. Az elnök mindenre kiterjedő alapos vizsgálatot ígért.
Lapunk több kérdéssel is fordult a Városliget Zrt.-hez, ám végül csak a sajtónak szánt közleményben reagáltak a felvetésekre. Véleményük szerint politikai motivációjú hisztéria zajlik a beruházással szemben, azt ugyanakkor elismerték, hogy a Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben július 16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Mint írták, fontosnak tartják a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor bevonásával végeztetik a további vizsgálatokat.
Azt még megerősítették, hogy
"a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira".
Annyiban mindenféleképpen visszás a Greenpeace Magyarország ekézése, hogy a környezetvédelmi szervezet szakembere készítette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium utolsó azbeszttel és azbesztmentesítéssel foglalkozó átfogó ismeretterjesztő kiadványát. Egyébként Tömöri Balázs a Greenpeace kampányfelelőse értékelése szerint
"a most kirobbant azbeszt-üggyel a Liget megújítása már nem csupán a zöldterületek védelméről, de az emberek egészségéről is szól. Reméljük, a mai mintavételezés eredményei megnyugtatóak lesznek, és végre ismét vissza lehet térni a Liget megújításának a lényegi kérdéseihez: a közparkot épületekkel vagy azok nélkül újítsuk-e meg.”
Azt csak zárójelben tegyük hozzá, hogy a Városliget Zrt. létezése is pusztán egy politikai elhatározásból született, és nem a társadalmi elvárás hozta világra.
Parlament
De ha már szóba került a nagypolitika, áprilisban az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának fideszes többsége meggátolta, hogy a parlament tárgysorozatba vegye a jobbikos Kepli Lajos és Sneider Tamás határozatát, amely a középületek azbesztmentesítésével kapcsolatos intézkedések bevezetéséről szólt. Hogy mennyire politikai ügy volt ez akkor, jól jelzi, hogy a fideszes Bencsik János például elismerte, bár egyetért a javaslattal, de tartózkodni fog a szavazáson.
Kepli Lajos, a Jobbik Környezetvédelmi Kabinetjének vezetője más témában tartott pénteken sajtótájékoztatót, de válaszolt lapunk kérdésére is. Mint mondta, a Jobbiknak továbbra is feltett szándéka, hogy megszabadítsa hazánkat a csendes gyilkostól. A szakpolitikus ugyanakkor kijelentette, hogy arra kéri a kivitelező Városliget Zrt.-t, hogy amíg nincsenek meg a mérések eredménye, amíg nem bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem veszélyezteti azbeszt a környékbeliek egészségét, állítsa le a munkálatokat, és semmilyen kiporzással járó tevékenységet ne folytasson.
Addig marad a várakozás, és a kérdés, miért nem kerüli a kormány a hasonló eseteket azzal, hogy komolyan veszi végre az azbeszt-háborút.