Túlzás nélkül állítható, a világ összes pénzügyi elemzője keresi a miérteket a svájci jegybank tegnapi döntése kapcsán, de nem állunk messze a valóságtól, épkézláb magyarázatot senki nem talált eddig arra a mérhetetlen ostobaságra, ami tegnap így felforgatta a világot.
"Buta, rossz, értelmetlen" - körülbelül ezzel a jelzővel illetik az árfolyamkorlát feladását, amely ráadásul nemcsak világszerte, de Svájcban is óriási veszteségeket okozott a kis és nagy befektetőknek egyaránt, a svájci gazdaságról nem is beszélve (a háttérben zajló pénzügyi háborúról keretes írásunkban olvashatnak)
Mint ismert, a svájci valuta fél nap alatt 30 százalékkal erősödött, miután az SNB feladta közel három és fél éve tartott 1,2 frank/eurós árfolyamkorlátját.
Megkérdőjelezi a szakszerűséget, hogy a döntésnek semmilyen előzménye nem volt, az váratlanul meghozott, és természetesen nem kellőképpen megalapozott volt.
Egy másik olvasat szerint a döntés mögött ismét a globális olaj- és pénzpiaci háború áll.
Tegyük fel, ki járt jól, a CHF-erősödéssel?Az, aki "aranyos", magyarul jelentős aranytartalékokkal rendelkezik, hiszen annak értéke egy óra alatt 3%-kal nőtt.Következő kérdés:Mely ország az, akinek devizája védelmében az elmúlt időszakban nagyon-nagyon meg kellett csapolnia arany- és devizatartalékát?Igen, ez bizony Oroszország.Következő kérdés:Mely ország rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával?Igen, ez bizony az USA.
Az elmúlt években a jegybank forrást, költséget nem kímélve költötte a pénzt, hogy megakadályozza a frank túlerősödését az 1,2 szint alá, ez, bár óriási költséggel járt, sikeres taktikának bizonyult.
Az SNB-nek egyetlen igazi magyarázata lehet: a lépéskényszer. E teória szerint a svájci jegybanknak így is, úgy is lépnie kellett, mivel az Európai Központi Bank (ECB) elengedte az Euró kezét: a monetáris politika fellazításával, a bankóprés elindításával még mindig felértékeli a frank, így tovább erősítve annak menekülővaluta szerepét.
Ettől még az SNB óriási veszteséget szenvedett el, hiszen az erősebb árfolyamon vásárolt eurója leértékelődik.
Ez azonban semmi ahhoz képest, amit maga az ország kénytelen elszenvedni:
A tőzsdei papírok óriásit zuhantak (egy nap alatt több mint 15 százalékot), amivel jelentős veszteséget szenvedtek el a svájci kisbefektetők is, az ország exportjáról nem is beszélve. Utóbbi kapcsán előfordulhat, hogy a még otthon termelő cégek egyszerűen kivihetik az országból a termelést, hiszen az erős frankot sem tolerálhatják a végtelenségig.
Svájcnak tehát finoman szólva sincs szüksége egy erős frankra, ezért a döntés önmagában értelmezhetetlen. A gazdaság erős, de nem egészséges. Már a döntés előtti helyzetben is jelentős deflációs nyomás nehezedett az országra, ezért aztán a pénzügyi agybaj kategóriája elengedni a frankot, hadd erősödjön. Ezt még valószínűleg Matolcsy György is tudná.
Előfordulhat persze az is, a jegybank egyszerűen kifogyott a frankból, vagyis hosszabb távon nem folytathatta már amúgy sem a frank erősödésének megakadályozását. Ehhez ugyanis folyamatosan gyengíteni kellett a CHF-t, akkor pedig vagy kamatot csökkent a jegybank, vagy hazai devizát ad el. Mivel kamatot már nem nagyon van hova csökkenteni, marad a trezor kisöprése.
Egyes elemzők szerint Svájc egy élesített pénzügyi atombombán ült, mások szerint inkább egy időzített bombán. A hatását tekintve mindegy is, mert hatalmasat pukkant.
Tényleg nem kellett volna az az utolsó feles.