Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az európai országok közül az utóbbi egy évben Bosznia-Hercegovinában betegedtek meg a legtöbben kanyaróban, összesen 5340-en.
A szakértők szerint az oltásellenes lobbi mellett a járvány kirobbanásához az 1992-1995-ös boszniai háború alatti oltáselmaradás is hozzájárult, azóta ugyanis egy teljes generáció nőtt fel védelem nélkül. Gordana Banduka, egy palei orvos az AP amerikai hírügynökségnek pénteken azt mondta, hogy egyre több szülő beszél félelmeiről az interneten olvasottakra alapozva.
Jelena Ravlija, az ország vezető járványügyi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy Bosznia-Hercegovinában az immunizáció 87 százalékra esett, pedig a járványok elkerüléséhez 95 százalékos oltottsági arányra lenne szükség. Szavai szerint annak a veszélye, hogy a védőoltásoknak valamilyen mellékhatása lesz, sokkal kisebb, mint annak, hogy szövődmény lép fel kanyarós vagy mumpszos megbetegedés esetén. A fejlett országokban ezer fertőzöttből egy hal meg kanyaróban - tette hozzá.
Az oltásellenes boszniai lobbicsoport vezetője, Jagoda Savic viszont kiemelte, hogy 119 olyan eset vált ismertté számukra, amelyben a szülők állítása szerint a védőoltás okozta komplikációk miatt a gyerekek tartósan rokkanttá váltak, habár az orvosok szerint a legtöbb esetnek nem volt köze a vakcinához.
"A lényeg az, hogy a szülők nem bíznak a boszniai egészségügyi rendszerben, amely Európában az egyik legrosszabb" - tette hozzá Jagoda Savic.
A szarajevói Muhidin Cosovic például azért nem engedi beoltatni hatéves lányát, mert szerinte a torokgyík, szamárköhögés és merevgörcs ellen adott Di-Per-Te-oltás okozta a most nyolcéves fia enkefalopátiáját (agyi működészavar). A betegség és az oltás közötti kapcsolatot ugyan soha nem bizonyították be, az ehhez hasonló állítások azonban egyre több szülőt sarkallnak arra, hogy ne engedje beoltani a gyerekét.