Hazánkban általános vélekedés, hogy túl sok a büfé szakon végzett diplomás, és túl kevés a valódi szakember. A GVI és az Aon Hewitt kutatása azt tükrözte, hogy a felsőfokú végzettség sem hordozza magában a biztos megélhetést nyújtó munkát.
A száz főnél több embert foglalkoztató honi vállalatok csupán 12%-a tervezi úgy, hogy a következő három évben friss diplomás munkaerőt fog alkalmazni valamelyik megüresedő pozíciójában. A helyeket inkább junior és szenior szakembereknek adják, ugyanis attól tartanak, hogy a frissen végzett hallgatók nem tudnak megfelelni a kihívásoknak.
A kutatás az oktatási rendszer hibáira is rávilágított. Hiába a megfelelő akadémikus tudás, ez nem egyenlő a gyakorlati ismeretekkel és a problémamegoldó készséggel. Gyakorlat híján pedig az önbizalmuk sincs megfelelő szinten a felsőoktatásból kikerülő diákoknak.
A cégvezetők a következő problémákat jelölték meg az egész helyzet sarokköveiként: a friss diplomások jelentős része képtelen a munkahelyi beilleszkedésre, valamint 17-20 százalékuk külföldön képzeli el karrierjét, így az elhivatottság és a hozzáállás sincs a megfelelő szinten.
Hiányosságok
A másik véglet a szakemberhiány. Műszaki és mérnöki területen nincs elég új munkaerő, így az ilyen irányú képzésekre ajánlott felvételezni a következő években. Gépész- és villamosmérnök, jármű- és közlekedési, valamint agrármérnök diplomával rendelkező fiatalból is jelentős hiány mutatkozik a piacon.
A felsőoktatási képzések esetében kiemelten fontos, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, és ne csak elméleti tudással bírjanak a választott szakterületről. A mai, gyorsan változó, digitális világban mindenkinek szüksége van arra, hogy megtanuljon új ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni.