Október végén levélben is kérte a polgármester a cég vezetését, vegye figyelembe a város és a térség nemzetiségi összetételét, és tisztelje meg az itt élőket azzal, hogy magyarul is megszólítja őket.
A levélre még nem érkezett hivatalos válasz, és a nyitásra nem készült egyetlen magyar felirat sem. Erre a tényre hívták fel a figyelmet civil aktivisták, Halász Béla és Feszty Zsolt, akik hétfőn késő délután "Hol a magyar felirat??" feliratú matricát ragasztottak az áruház reklámtáblájára.
A Facebookon közzétett bejegyzésükben pedig kifejtették:
"Ha a gyerekeink már nem látnak magyar feliratokat, és nem hallják a magyar szót, ha nem tapasztalják meg, hogy szüleik számára természetes dolog nemcsak otthon, hanem másutt is magyarul beszélni, anyanyelvük a szemükben értéktelenné válik. Azt hiszik majd, hogy anyanyelvük másodrangú nyelv, amelyen nyilvánosan nem illik megszólalni. Az anyanyelv használatához való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amit elismer számos nemzetközi szerződés és a demokratikus jogállamok alkotmánya. A Szlovák Köztársaság alkotmánya is."
A portál emlékeztetett: véletlen egybeesés, de az áruházlánc pont a magyar nyelv napján nyitotta meg új komáromi üzletét – magyar feliratok nélkül. Halász Béla a lapnak elmondta, valaki lefényképezte őket a matrica kiragasztása közben, és bejelentést tett az áruház vezetésénél. A matricát egyébként néhány órán belül eltávolították.
Tény az is, hogy a Lidl két komáromi magyar alapiskola, az Eötvös utcai és a Jókai Alapiskola számára ajánlotta fel támogatását; az első napon megejtett, minden 10 euró feletti vásárlás után 50 centet kaptak, amit sportszerek, valamint interaktív taneszközök vásárlására fordítanak az iskolák.