Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő, a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is.
Úgy fogalmazott, a világ „a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (...) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában. Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Erdő Péter: a Szentlélek átöleli a világot
Minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem – ezt már Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jelentette ki az esztergomi bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi szentmisén. A magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus.
„Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét” – mondta Erdő Péter. A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, „ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott”.
Erdő Péter a Szentlélek világosságát és erejét kérte az új bérmálkozók és mindenki számára, hogy életük mindennapi helyzeteiben meglássák, mit kíván tőlük Krisztus. „Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk” – ezekkel a szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.
A keresztény egyházi évben a húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.