Munkahelyteremtés, EU-tagság és nacionalizmus a vita „étlapján”
A vita első témája a munkahelyteremtés volt, miután a közvélemény-kutatások szerint a franciák hazájuk legfőbb problémájának a tíz éve 10 százalék felett stagnáló munkanélküliséget tartják, s ezen a területen várnak a legtöbbet az új államfőtől. A vita azonban az Európai Unió és azon belül is a kiküldött munkavállalók körüli szabályozás bírálatává alakult át.
Miközben Emmanuel Macron az európai építkezés megerősítését hangsúlyozta, Mélenchon és Hamon a jelenlegi európai szerződések újratárgyalását szorgalmazta, Marine Le Pen és a többi szuverenista politikus pedig az eurózónából történő azonnali kilépés mellett emelt szót.
"Elfogadhatatlan, hogy a Romániából, Lengyelországból, Spanyolországból érkezők nem fizetik (Franciaországban) a szociális terheket, a mi vállalkozóink pedig igen"
- mondta a szuverenista Dupont-Aignan.
Hivatalos adatok szerint a kiküldött munkavállalók száma az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére nőtt, jelenleg közel 300 ezren dolgoznak Franciaországban, 16,5 százalékuk lengyel, 15,5 százalékuk portugál, 12,5 százalék spanyol és 11 százalék román állampolgár.
Emmanuel Macron arra figyelmeztetett, "hogy közel 300 ezer francia is dolgozik kiküldött munkavállalóként. Menjenek és magyarázzák el nekik, hogy holnapról számukra is vége".
A téma jó alkalmat teremtett Macronnak arra, hogy bírálja Le Pent az EU-val szembeni politikája miatt.
"A nacionalizmus háborút szül. Én egy olyan régióból származom, amely tele van temetőkkel. Marine Le Pen, ön olyan hazugságokat hoz elő, amelyeket negyven éve hallgatunk, s amelyeket az apja, (a pártalapító Jean-Marie Le Pen) szájából is hallhattunk"
- mondta a centrista jelölt a Nemzeti Front elnökének, arra figyelmezetve, hogy az euróövezetről való kilépéssel a franciák elvesztenék a vásárlóerejüket.
Az előző vitához hasonlóan inkább háttérbe húzódó Francois Fillon ekkor csatlakozott Macronhoz és Le Pen európai programját bírálta.
"(Le Pen) végül referendumot írna ki az európai valutaunióból való kilépésről. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a franciák nagy többsége nem akarja elhagyni a közös valutát, mindez valójában azt jelenti, hogy Le Pennek nincs gazdaságpolitikája, mert ez a gazdaságpolitika azonnal összeomlana, amikor a franciák az eurózónában maradásra szavaznának"
- mondta a konzervatív jelölt.
A családja tisztázatlan parlamenti alkalmazása miatt ügyészségi eljárás alatt álló jobboldali politikus ettől eltekintve kizárólag volt párttársa, Dupont-Aignan szisztematikus támadásaira válaszolt, aki nem titkoltan a Fillontól elpártolt szavazók meghódítását tűzte ki célul.
Marine Le Pen ismételten a nép jelöltjének nevezte magát, egy olyan népnek, amely elképesztő közbiztonsági problémáknak van kitéve, a "vad globalizációval" és a "totalitárius iszlamizmussal" valamit azzal kell szembesülnie, hogy "vitatják az alapértékeit és a nemzeti identitását".
A bizonytalan szavazókért folyik a harc
Az esélyes jelöltek számára a tévévita legfontosabb tétje az volt, hogy meggyőzzék a választókat, ugyanis a franciáknak még közel negyven százaléka bizonytalan abban, hogy kire adja a voksát, s egyharmaduk abban sem biztos, hogy részt vesz-e az elnökválasztáson, ami Franciaországban pedig a legfontosabb szavazás, s amely általában a franciák 80-85 százalékát mozgósítja.
A francia választásról bővebben a hétfői összefoglalú cikkünkben írtunk. A jelöltekrő és az esélyekről Nicolas de Lamberterie, a francia TV Libertés újságírója nyilatkozott az Alfahírnek.