Fürjes: a Duna alatti alagút építésével megszűnne a Déli pályaudvar

Fürjes: a Duna alatti alagút építésével megszűnne a Déli pályaudvar

Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár egy konferencián beszélt arról, hogy egy új 4 és fél kilométeres Duna alatti vasúti alagút megépítésével, eltűnne a Déli pályaudvar a föld felszínéről.

A Portfolio beszámolója szerint azzal kezdte nyitóelőadását Fürjes, hogy az új alagút építése nem cél, hanem egy stratégiai eszköz. Mint mondta a fejlesztéssel, belbudán a sínek elvágó hatása megszűnne, értékes területek szabadulhatnának fel, valamint felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része is.

Fürjes Balázs elmondta, hogy egyedül a Déli összekötőhíd szolgálja jelenleg Budapest átjárhatóságát. A fővároson a transzeurópai vasúthálózatok szeretnének, de nem tudnak átjutni, ehhez jön hozzá az agglomerációs közlekedés, a személy és teherforgalom. Ezek kiszolgálása érdekében, valamint a Budapesten belüli közlekedők segítésére jönne létre a Duna alatt húzódó vasúti alagút, ami a fejpályaudvarok összekötését, és részben kiváltását is szolgálná. A fejpályaudvarok jelenleg értékes és nagy belvárosi területeket foglalnak el, az átmenő forgalomnak zsákutcát okozva.

„Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítés tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek"

- mondta Fürjes Balázs, hozzátéve: az EU támogatja a stratégiát, így a forrás is biztosítva lesz. 

Évente a HÉV 73 millió fős utasforgalmat generál, a MÁV forgalma 138 millió fő éves szinten. 4 millió azoknak a száma, akik napi, de legalább heti rendszerességgel Budapestre jönnek, ők azok, akiknek utazniuk kell a fővárosba. Vasúti stratégiára azért van szükség, mert az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36%-kal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás. A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Úgy véli, a tömegközlekedés nem elég vonzó Magyarországon. Naponta a belső városmag felé 1 millió ember érkezik autóval, erre kell választ keresni, többek között a légszennyezettség visszaszorítása érdekében - mondta.

Fürjes szerint három lépéses megoldáson kell gondolkodni

  1. Az első lépés, - ami meg tudja állítani a közlekedés romlását - az a közlekedés fejlesztése, azon belül is a kötöttpályás fejlesztés.
  2. A második pillér, a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése. Ezek elkerülhetővé teszik a belvárost. A számítások szerint csak a Galvani híd megépítése naponta 30-50 ezer autóval tudja csökkenteni a belváros forgalmát.
  3. A harmadik eleme a P+R parkolók építése, hogy lehetséges legyen a közlekedési mód váltása.