(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Az aktuálisan megélt dolgok mindig olyanok, hogy az ember az élmények frissessége, jelenidejűsége miatt hajlamos azt érezni, gondolni, hogy régebben ez nem így volt. A focival kapcsolatban azonban szerintem ennél többről van szó 2021 Magyarországán. Alighanem tényleg igaz lehet a megállapítás, hogy a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság, a magyar válogatott szereplése és a miniszterelnök focihoz fűződő viszonya miatt soha nem volt ennyire központi (egyúttal megosztó) téma úgy általában a labdarúgás. És mint ilyen, ki-ki politikai irányultságának, véleményalkotási habitusának megfelelően értékeli, kommentálja a témát.
Egy nagyon fideszes szerint az ember károgó, ha mondjuk kritizálja a stadionépítéseket és a TAO-rendszert, de közben szurkol a válogatottnak. Nem tudja elképzelni, hogy a kettő együtt létezhet, pedig igen. A nagyon markánsan ellenzéki, a kifejezetten Orbán-gyűlölő pedig úgy van vele, hogy minden, ami foci, az rossz, sőt – ez tényleg egy létező, felmerülő kérdés – kit érdekel egyáltalán a foci? Őt nyilván nem, ez világos, de ha valaki így teszi fel ezt a kérdést, az hordoz magában egy jó adag egoizmust is, hiszen pusztán önmagából kiindulva, mert őt hidegen hagyja, nem tudja elképzelni, hogy mást meg érdekel. Köztük sok-sok kormánykritikus embert is. Aminek az a nagyon egyszerű oka van, hogy a labdarúgás a világ legnépszerűbb sportága, és messze a legnépszerűbb Magyarországon is. Hogy miért így alakult, annak nyilván számos összetevője van, de azzal aligha lövünk mellé, hogy ezek közül az egyik az egyszerűsége, hogy gyakorlatilag bárhol, bármivel lehet játszani, elég hozzá egy labda, meg négy tárgy, amiből kaput csinálunk, és már kész is a pálya, mehet a foci.
A 2018-as oroszországi világbajnokság közvetítéseibe több, mint 3,5 milliárd ember nézett bele legalább egyszer, a francia-horvát finálét pedig 1,12 milliárd ember (Magyarországon másfél millió) követte figyelemmel.
A magyar válogatott mostani, Portugália elleni meccse minden 2021-es nézettségi rekordot megdöntött, a közvetítés alatt volt olyan időszak, amikor több mint 1,5 millióan nézték a találkozót az M4 Sporton.
Ezeket a számok is azt mutatják, hogy egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a labdarúgás több, mint egy látványos sport, még akkor is, ha vannak olyanok, akiket abszolút nem érdekel. Viszont attól senki nem lesz még keményebb ellenzéki, még kérlelhetetlenebb ekézője a kormánynak, ha azt mondja, „egyébként is kit érdekel a foci?”, vagy ott van a másik nagy „kedvencem”, a „22 hülye kerget egy labdát”.
Van, amikor a kevesebb több, és ez a zsigeri antifoci-alapú hőbörgésre is igaz, a kritika komolyabban vehető, ha nem így, csomagban tálalják, hogy minden, ami foci az csak rossz.