Fontos az is, hogy ma Magyarország az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásárol orosz gázt.
Orbán Viktor februárban - néhány héttel Ukrajna lerohanása előtt - az orosz elnök Vlagyimir Putyin elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón elhangzott, és azóta a kormánymédia által számtalanszor idézett kijelentésével kezdte elemző írását a G7 gazdasági portál.
A G7 szerint az olcsó orosz gáz csak mítosz, szó sincs arról, hogy a magyar fél (amely egyébként az állami MVM) fix árat fizetne a Gazpromnak. Az ilyen szerződésekben az árat mindig kötik valamihez, az elmúlt években jellemzően már a tőzsdei árhoz. Nincs ez másképp a magyar megállapodás esetében sem.
A külkereskedelmi adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az orosz gázszállítások ára két hónapos csúszással szinte pontosan leköveti a holland tőzsdei jegyzéseket. Hasonló adatokból ugyanerre jutott egy napokban publikát szakmai cikk is, amelyet a magyar statisztikai hivatal két osztályvezetője és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy adjunktusa jegyez.
A kormány sokáig legfeljebb utalás szintjén beszélt erről, sőt tavasszal még egyértelműen az dominálta a kommunikációját, hogy Magyarország olcsón kapja az orosz gázt, és ez biztosítja a rezsicsökkentést. Egy pont után azonban ezt az üzenetet már nem lehetett fenntartani.
Utóbbi bejelentésekor beszélt először nyíltan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról, hogy a hosszú távú szerződésben is a tőzsdei jegyzésekhez van kötve az orosz gáz ára, amire múlt pénteken Orbán Viktor is ráerősített. Nagy Márton egy hónapos csúszást emlegetett, ami vélhetően az elszámolás és a fizetés miatt jelenik meg további egy hónapos eltolódással a külkereskedelmi adatokban.
Ha a korábbi adatokból indulunk ki, akkor októberben a Magyarországra irányuló orosz gázimport átlagára köbméterenként 900 forint körül lehet. Ezzel szemben a tőzsdei jegyzés a múlt heti mélyponton 120 forint körül volt egy köbméterre vetítve, és még a heti átlag sem érte el a becsült orosz ár ötödét.