Miközben Ausztriát piócának minősíti a kormánysajtó, mert a hazainál sokkal magasabb bérek miatt júniusban már 124 718 magyar választott Ausztriában munkahelyet, egy újabb magyarországi multi, az amerikai gyökerű Lear Corporation Hungary Kft. munkásgyűlés keretében jelentette be, hogy a gödöllői gyáregységét bezárja. Kozma Zsolt, a Lear Munkavállalók Szakszervezetének elnöke elmondta: a bezárás több mint 800 fős csoportos létszámleépítést jelent, ami gyakorlatilag a gödöllői kábelkorbácsgyár becsukását jelenti, s amelyet a gyár munkatársai szomorú, de nyugodt légkörben vették tudomásul munkahelyük megszüntetését.
Az autóalkatrészgyártó gazdasági társaság úgy ítélte meg, hogy
Magyarországon már túl magas munkaerő-költséggel jár a termelés. A kábelkorbácsgyártás alacsony hozzáadott értéktartalmú, nagy élőmunka igényű technológiát igényel, amelyet nem lehet robotizálni. Az ágazat leépülését már az elmúlt években is megtapasztalták az érdekképviseletnél: a vállalat éppen öt évvel ezelőtt záratta be 500 fős gyöngyösi kábelkorbács-üzemét, és a gödöllői egységnél is több száz fős leépítések voltak.
Az amerikai anyavállalat folyamatosan olyan országokban – például Szerbiában Marokkóban és Tunéziában – nyitott üzemeket, ahol érdemben alacsonyabb bérköltségen tudja ezeket a munkafolyamatokat végeztetni, s a társaság csoportosan helyezte át egyes termékek gyártását Magyarországról ezekre a telephelyekre – tudta meg a 24.hu.
Eddig azonban úgy alakult, hogy a megszüntetett munkafolyamatok helyére rendre hoztak egy másikat, most azonban már nem érkezik újabb gyártás hazánkba, mert a szegényebb országokban olcsóbban és jóval nyereségesebben tud a Lear termelni.
A járműgyártás nem csak Magyarországon, de világpiaci szinten is recesszióban van: iparági előrejelzések szerint idén, a tavalyihoz képest 15 százalékkal kevesebb belső égésű motorral működő autó készül majd el. Az autópiac volumencsökkenése ugyanakkor nem függ össze a gödöllői gyárbezárással, mivel ez az üzem olyan termékeket gyárt, amelyekre van vevői igény, csak épp immár nem itt akarják gyártani ezeket, hanem olyan országokban, ahol nagyobb hasznot hoznak.
E munkafolyamatok tekintetében pedig már Románia és Ukrajna sem elég olcsó.
A hazai bérek kérdését Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy magyarázta, hogy „amíg nem javul a magyar termelékenység, magasabb bérek sem lesznek, a hazai bérhelyzet tükrözi a magyar gazdaság versenyképességi és termelékenységi színvonalát”. Ezek szerint nyilván ezzel függ össze az is, hogy – a kormánypárti sajtóéval azonos képlettel élve - Magyarország azért szívja piócaként Ázsiából a munkavállalókat, mert ezzel az eszközzel alacsonyan tudja tartani a magyar állampolgárok bérét.
Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyezi el az alapkövet Miskolcon ahol egy japán multi cég leányvállalata épít akkumulátorgyárat 2018. március 28-án. A kormány 465 millió forint vissza nem térítendő támogatással segített ki a külföldi beruházót. Lehet, hogy már az alacsony magyar bér is sok a külföldi multiknak? Fotó: /MTI/Vajda János