Különös hangnemben számol be a kormánysajtó a szomszédos Ausztriáról. Szomorú rekord – írja a Világgazdaság -, hogy „Ausztria piócaként szívja el a magyar munkaerőt”, s hogy már Magyarország adja a legtöbb dolgozót az osztrákoknak.
Már egy Győr méretű város keresi a kenyerét a szomszéd országban
- vonja le a következtetést a lap, e szóhasználat után pedig szerencse, hogy a szomszéd országban dolgozó magyarokat nem vádolja például a hazájuk iránti hálátlansággal és hűtlenséggel.
Az adatok az osztrák társadalombiztosító honlapjáról származnak, amely a foglalkoztatottsági statisztikákat havonta közli. Ezek szerint
júniusban 124 718 magyar dolgozott Ausztriában. A kimutatások júniusban 1 001 121, tehát valamivel több mint egymillió nemzetközi munkavállalót tartottak nyilván, aminek a 125 ezres magyar dolgozói kör majdnem a 13 százalékát adja. Vagyis minden nyolcadik külföldi munkavállaló magyar állampolgár. A számok jól mutatják, milyen mértékben reprezentáltak a magyar állampolgárságú munkavállalók.
A második helyen a németek 123 301 fővel, harmadik helyen álló küldő ország Romániából pedig 83 701 keresik a kenyerüket Ausztriában. Bécstől Tirolig sok ezrével, akár tízezrével is dolgoznak magyarok, könnyű belefutni magyar szóba – állapítja meg a lap.
Egyébként nem is Bécs (21 475 fő) a legnagyobb felszívója a magyar munkaerőnek, hanem Niederösterreich (Alsó-Ausztria, 22 891 fő). De értelemszerűen sokan vannak a magyar határhoz közeli Burgenland tartományban is, itt 22 712 magyart regisztráltak. Ugyancsak beszédes a magyar munkavállalók számának növekedési trendje. Májushoz képest júniusban valamivel több, mint 22 ezer fővel nőtt az Ausztriában munkát vállaló külföldiek száma, ebből körülbelül ötezren magyarok, a növekedés a kinti idény-, azaz mezőgazdasági munkák, illetve a nyári turisztikai szezon beindulásának tudható be.
Azt viszont nem elemzi a kormánylap, hogy Ausztria piócaként miért tudja elszívni a magyarokat ilyen nagy számban, mint ahogyan arról sem tesz említést, hogy Magyarország Ázsiából szívja piócaként a munkavállalókat, s ezzel az eszközzel alacsonyan tartja a magyarok bérét.
Magyarországon 2019-ben még 50 ezer körül volt a külföldi munkavállalók száma. Jelenleg mintegy 81 ezer külföldi dolgozik hazánkban, ami csaknem kétszeres növekedést jelent. Ezt a KSH nemrég közzétett adatai is alátámasztják, és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is kénytelen volt beismerni.
Minderről a Jobbik-Konzervatívok nem először beszél a nyilvánosság előtt, amely szerint a Fidesz-kormány stratégiája 2010 óta az, hogy tudatosan, tervezetten és szándékoltan alacsonyan tartott munkabérekkel csábítja hazánkba a multinacionális nagyvállalatokat. Ennek egyik legújabb eszköze, hogy ha a magyarok nem dolgoznak éhbérért, akkor a harmadik világból behozott munkavállalókkal helyettesítik őket. A Jobbik-Konzervatívok ezt nagyon találóan „szervezett bérmunkás-import” néven emlegetik, és elfogadhatatlannak tartják. Az ellenzéki párt szerint a magyarok béreinek felzárkóztatásával lehetne ez ellen tenni.
„Hiába szidják a Nyugatot, nevezik piócának, a kormány mégis oda űzte rengeteg honfitársunkat az alacsony bérekkel.”
A jobbikos Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: a Jobbik-Konzervatívok közössége nemet mond a megélhetési bevándorlásra és bevándoroltatásra. Az ellenzéki párt szerint ehelyett a magyar béreket kellene fölzárkóztatni a nyugat-európaiakhoz. A konzervatív párt célja, hogy új szabályozással akadályozzák meg azt, hogy a multik magyarok helyett külföldiekkel töltsék fel az üres munkahelyeket.
Címlapkép: Az országgyűlési választásra érkező magyarok a bécsi magyar nagykövetség előtt 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Filep István