A Global Witness nevű brit civil szervezet jelentése alapján a tavalyi évben 212 gyilkosság vált ismertté, amit környezet- és földvédő aktivisták ellen követtek el. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a jelentés alapján közölt szám sajnos nem számít kimagaslónak az elmúlt évekhez képest, ugyanis információi szerint éves szinten, világviszonylatban eddig is 150-200 gyilkosságról tudtak.
Egy másik felmérés alapján a párizsi klímamegállapodás 2015-ös elfogadása óta hetente négy aktivistát gyilkoltak meg, nem beszélve azokról a sokkal magasabb számokat produkáló esetekről, amikor erőszakos támadással, letartóztatással, halálos fenyegetéssel vagy perrel hallgattattak el valakit. Az információkat elemezve az is jól kirajzolódik, hogy az áldozatok 10 százaléka nő, többük ellen nemi erőszakot is elkövettek, a tavalyi gyilkossági esetek több mint fele pedig Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történt.
Latin-Amerikában a legrosszabb a gyilkosságok aránya
Kolumbiában 2019-ben másfélszer annyi környezetvédőt gyilkoltak meg, mint az előző évben, vagyis 64-et. Ennek okaként említi meg a Global Witness, hogy a kormány és a FARC (Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) gerillaszervezet közötti 2016-os békemegállapodás keretében nem gondoskodtak az ország pacifikálásáról, és azokra a területekre, amelyekről a FARC kivonult, benyomultak más fegyveres szervezetek, amelyek üldözik a környezetvédőket.
A Fülöp-szigeteken valamennyivel ezek az adatok mérsékeltebbek, itt 43 aktivistát gyilkoltak meg tavaly, összesen 13-mal többet mint 2018-ban. A lista harmadik helyén Brazília szerepel, ahol 24 aktivista esett gyilkosság áldozatául. Vagyis kijelenthető, hogy térségekre lebontva Latin-Amerika áll a legrosszabbul.
Ennek oka a bányászattal kapcsolatos konfliktusok, míg Ázsiában a mezőgazdaság és a termőterület növelése. A probléma ugyanakkor Európát alig érinti, Romániában például tavaly két aktivistát gyilkoltak meg. Ami külön érdekes a jelentés alapján, hogy
a 212 esetből 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák, vagy biztonsági cégek alkalmazottai.
Az Európai Bizottság sem áll ki a környezetvédők mellett
Ennek a számnak a csökkentését úgy lehetne elérni Fidrich szerint, ha sikerülne ezekre az esetekre felhívni a figyelmet, illetve bojkottot hirdetni azok ellen a cégek ellen, melyek ezekben a beruházásokban érintettek. Sokszor az a helyzet alakul ki, hogy nemzetek feletti cégek állnak a beruházások fölött. A gyilkosságokat és az emberi jogsértéseket úgy pergetik le magukról, hogy nem ők a felelősek, ugyanis a helyi leányvállalatuk vagy helyi beszállítójuk az érdekelt, így bárminemű felelősségvállalás alól ki tudnak bújni.
Emiatt született meg úgy 5 éve az ENSZ keretein belül egy olyan kezdeményezés, hogy szülessen egy kötelező hatóerejű egyezmény a nemzetek feletti vállalatok és emberi jogok témakörében. Ez az elszámoltathatóságról szólna. Ezen keresztül az áldozatok egyfajta kárpótlásra, jogorvoslatra kapnának lehetőséget, másfelől az ilyen helyzetek megelőzését szolgálná.
-folytatta a programvezető, majd Franciaország jogszabályán keresztül írta le miként is képzeljük el ezt az egyezményt. Eszerint, ha nem tesznek megfelelő lépéseket a cégek annak érdekében, hogy a jogsértések, a környezetpusztítások, vagy akár a gyilkosságok elkerülhetővé váljanak, akkor ezért felelősségre vonhatóvá válnak. Hozzátette, hogy ez a témakör szorosan összefügg a különféle szabadkereskedelmi egyezmények témájával.
Fidrich kihangsúlyozta a legfőbb veszélyeket is, amik már látszanak is, ugyanis olyan rendszer kezd kialakulni globális szinten, ami extra előjogokat biztosít a külföldi multiknak, akik így bármikor beperelhetnek államokat, hogyha azok mondjuk az emberi jogok védelme érdekében hoznak meg jogszabályokat, intézkedéseket.
Sajnos az Európai Bizottság sem támogatja egy olyan kötelező érvényű egyezmény létrejöttét, amely a multik megrendszabályozását célozná. Inkább akadályozni próbálja ezeket a törekvéseket