Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google, a domináns piaci pozíciójával visszaélve, gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy
saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat. Ez lényegében a Google keresőt és a Chrome böngészőt jelenti.
A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie.
A brüsszeli testület kifogásolta, hogy a Google az alkalmazásboltja, a Play Store
engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését,
valamint, hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják.
Kiemelték emellett: a Google megakadályozta a saját alkalmazásait előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.
Manapság az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka Európában és világszerte is Androidot használ, amelynek eredeti fejlesztőjét a Google 2005-ben felvásárolta.
Éppen ezért döbbenetesen nagyok a bevételek is.
Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet árbevétele viszont tavaly
110,9 milliárd dollár (30.600 milliárd forint) volt, tehát a büntetés egyesek szerint visszafogottnak is mondható.
Az EU tavaly 2,4 milliárd euróra (775 milliárd forintra) bírságolta a Google-t egy másik ügyben is, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A vállalat ellen emellett az AdSense hirdetési platform miatt is vizsgálatot folytat az uniós versenyhatóság.