A vita keretében a jobbikos képviselő bemutatta a régiónkból érkező kollégáinak a magyarországi kisebbségek helyzetét, beszélt a 2012-ben életbe lépett nemzetiségi törvényről, melynek két különösen fontos passzusa a Jobbik kezdeményezésére került bele. Így településeinken 20%-os aránnyal rendelkező kisebbségek részére kétnyelvű ügyintézés vált lehetővé, illetve 10%-os kisebbségi aránynál engedélyezettek lettek a kétnyelvű feliratok. Lukács László arra is rávilágított, hogy
a magyarországi minta jó lenne, ha a határon túli magyarság esetében példaként szolgálna a szomszédos országoknak.
Nyomatékosan kihangsúlyozta azokat a jogsértéseket, melyeket a Trianoni elcsatolt területeken élő magyarsággal nap, mint nap elkövetnek az ottani hatóságok. Konkrét pldákat is sorolt
- Szlovákiát, melynek területén üldözik azokat, akik kettős állampolgársággal, azon belül is magyar állampolgársággal is rendelkeznek a szlovák mellett.
- Ukrajnát, ahol a nyelvtörvény legalapvetőbb követelményeit sem tartják be, ami a legerőteljesebben a magyar kisebbség anyanyelvi oktatását akadályozza.
- Romániában mostanra a helyzet odáig fajult, hogy a több mint 2 milliós erdélyi magyarságot egyes helyeken a magyar himnusz éneklése miatt is megbüntetik, a nemzeti jelképek használatát pedig egyenesen üldözik.
- Végül utolsó példaként Szerbiát emelte ki a képviselő, ahol a magyar lakta Vajdaság területén a Nemzeti Tanácsok jogköreit ahelyett, hogy növelnék, legutóbb is szűkítették az oktatás és a kultúra területén.
A Jobbik politikusai számos alkalommal rávilágítottak már arra, hogy sokkal erősebb és befolyásosabb tényező lenne Közép-Kelet-Európa a világban, ha egységesen tudna működni, ám ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a kisebbségeink jogait kölcsönösen tiszteletben tartsuk - hangsúlyozza Lukács László, hozzátéve: a párt ezen álláspontját képviselte a római bizottsági ülésen szlovák, román, szerb, ukrán, olasz, osztrák és még sok más országbeli kollégája előtt.