Dzsohar Carnajevet nem kevesebb, mint 30 vádpontban találták bűnösnek. Ezek közül 17 egyenként is a legsúlyosabb büntetéssel sújtható. Massachusetts államban csak egyhangú esküdtsztéki döntéssel lehet halálba küldeni valakit, és ez most meg is történt.
Így néz ki egy valódi társadalmi vita
A csecsen bevándorló családból származó felnőtt szélsőséges iszlamista merénylő életének megmentésére valóságos mozgalom alakult, a halálbüntetést ellenzők számára jelképes üggyé vált a per. Megmentése érdekében felszólalt Helen Prejean, a halálbüntetés eltörléséért küzdő világhírű apáca, akinek történetét a legtöbben a Susan Sarandon főszereplésével forgatott "Ments meg, Uram!" című filmből ismerik. Szerinte "minden ember élete többet ér annál, mint a legszörnyűbb dolog, amit életében elkövetett".
Pályafutása során számos halálra ítélt lelki gondozását látta el a kivégzésüket megelőző időszakban. Úgy véli, minden ember lelke megmenthető, mindenki képes megjavulni, és ezért senkit sem szabad megölni, akkor sem, ha egyébként egy szörnyeteg. A liberális média az évek során valóságos világsztárt csinált belőle, ám nem övezi mindenki részéről feltétlen rajongás. Sokan szemére vetik, hogy néha túltolja az irgalmasság biciklijét, és a krisztusi megbocsátáson túl is szimpatizál az elítélt gyilkosokkal, és a nyilvánosságban is szánalmat próbál ébreszteni olyan emberekkel szemben, akik soha nem kegyelmeztek áldozataiknak.
Nem sikerült meggyőznie a bostoni esküdteket sem. Az egyhangú döntésben komoly szerepe lehetett annak, hogy a leghatásosabb (és tökéletesen soha nem cáfolható) halálbüntetés-ellenes érv, mely szerint a téves ítéleteket nem lehet jóvá tenni, ez esetben aligha állhatott meg. Dzsohar Carnajev ugyanis beismerte, hogy ő követte el a bostoni futóversenyen 2013. április 15-én elkövetett kettős robbantást, tehát már halott bátyja mellett ő a felelős három ember, köztük egy nyolcéves kisfiú haláláért. Minden más körülmény is egyértelművé tette, hogy a tettes ő volt. A végzetes hibának tehát csak matematikai esélye volt. Még a védelem is csak életfogytig tartó szabadságvesztést kért, mivel világos volt, hogy ennél enyhébb büntetést nem lehet kiszabni rá.
A vád szerint a halálbüntstés mellett szólt az is , hogy Carnajev nem egyszerű elmebeteg, hanem hidegvérű politikai terrorista volt. Nem lelte örömét a gyilkolásban, hanem egyfajta szükséges, és elkerülhetetlen rossznak tartotta az általa szentnek vélt cél érdekében.
"Nem szeretek ártatlan embereket ölni, de ebben az esetben ez megengedett, mert Amerikát meg kell büntetni"
– idézte az ügyész Carnajev szavait, amelyeket véres tettének elkövetése után jegyzett fel bujkálás közben.
A 22 éves fiatalember a The New York Times tudósítása szerint mindenféle érzelem jele nélkül, faarccal hallgatta végig az ítéletet.
A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11. után elkövettek.
Az USA 50 tagállamából 32-ben kiszabható halálbüntetés a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények elkövetőire.