Januárban 1029 koszovói állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában, Magyarországon ennek a többszöröséről van szó. Mindenesetre nagyon kevés az esély arra, hogy az osztrák hatóságok úgy ítélnék meg, a koszovóiakat megilleti a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga, mivel a balkáni ország "biztonságos származási országnak" számít. Mikl-Leitner azt mondta, a jövőben a koszovóiak menedékkérelmeit gyorsított eljárásban, tíz napon belül szeretnék elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen küldenék vissza hazájukba.
Csak a pénz miatt "menekülnek"
Hyseni közölte: "azt mondták nekünk, hogy az illegális bevándorlók többsége nem kap tartózkodási engedélyt, vissza fogják őket küldeni. Azt szeretném, hogy mindez a lehető leggyorsabban történjen". A koszovói belügyminiszter leszögezte: "mindannyian tudjuk, hogy Koszovó nem tudja a legjobb feltételeket biztosítani a megélhetéshez, viszont biztonságos országnak számít".
Mikl-Leitner azt is hangsúlyozta, igyekszik meggyőzni jövő heti pristinai látogatásán a koszovóiakat arról, hogy ne is próbálkozzanak Ausztriában menedékstátust kérni, mivel arra semmi esélyük nincsen. Hozzátette, nagyon fontos, hogy az embereknek megmondják az igazat, mivel sok pletyka és hazugság kering erről. A koszovóiak gyakran minden vagyonukat eladják, s azután még kevesebbel térnek vissza hazájukba.
A szerb kormány csütörtökön közölte, a koszovóiak menekültáradatát fokozottabb határvédelemmel sikerült megfékezni. A B-92 belgrádi televíziós csatorna arról számolt be, hogy az elmúlt két napban a Bela Zemlja-i koszovói határátkelőnél nem regisztráltak kivándorlókat szállító buszokat. Korábban ezen a határállomáson naponta 300-400 ember kelt át. A közelben lévő dél-szerbiai Bujanovac buszpályaudvaráról előtte naponta 4-5 busz indult útnak koszovói albánokkal az észak-szerbiai Szabadka felé.
Hyseni mindenesetre azt mondta, hogy "továbbra sem derűlátó". Leszögezte, Pristina nem akarja lezárni határait a kiutazók előtt, és felszólította Ausztriát, valamint a schengeni övezet további tagállamait, lazítsanak a koszovóiak számára érvényben lévő vízumfeltételeken, és tegyék számukra lehetővé a legális beutazást. Ezzel megszűnne az illegális határátlépés és az EU tudná a beutazók számát is - érvelt Hyseni.
Mikl-Leitner visszautasította a kérést, s kifejtette, először a koszovói gazdasági helyzetet kellene stabilizálni, és kevesebb embernek kellene Koszovóból menedékkérelmet benyújtania Ausztriában.
Bécs elsősorban a szerb-magyar határ megerősítését célozta meg. Az osztrák belügyminiszter megjegyezte, hogy Magyarország a Frontex európai határvédelmi ügynökségnél a határvédelmi erők megerősítését kérte, s Bécs és Berlin ebben segíteni akar a magyar kormánynak. Jelenleg már öt osztrák tisztségviselő teljesít szolgálatot a szerb-magyar határnál a Frontex keretében, s további tizenöt rendőr már készenlétben áll.
Sajtóértesülések szerint tavaly december óta mintegy 50-60 ezer ember vándorolt ki Koszovóból, s legtöbbjük Magyarországon és Szerbián keresztül a nyugati országok felé igyekszik. Szakértők szerint az exodus oka Koszovó rendkívül nyomorúságos gazdasági helyzete. A balkáni országban több mint harminc százalékos a munkanélküliség.