„Reménytelen emberek kétségbeesett lépésekhez folyamodnak” – mondta a friss jelentést ismertetve Brian Hansford, az UNHCR szóvivője, majd hozzátette, hogy számításaik szerint a közeljövőben sem fog elapadni az áradat.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába, a vizsgált időszakban mintegy 44 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. A közel-keleti országot a jelentés szerint Eritrea és Afganisztán követi, de sokan érkeznek Szomáliából, Nigériából, Irakból és Szudánból is. Szakértők szerint a bevándorlók számának ilyen mértékű növekedéséhez a kaotikus líbiai helyzet is nagyban hozzájárul. „Miközben nő az érkezők száma, a befogadókapacitás és a befogadás feltételei továbbra sem megfelelők” – figyelmeztetett Hansford. „Ez egy regionális probléma, amely regionális választ és regionális szolidaritást igényel” – hangsúlyozta.
A jelentés szerint a többség háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés elől menekül. „A tengeri úton Európába érkezők többsége a háború és az üldöztetés ellen keres védelmet” – mondta António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Görögország és Olaszország
Az UNHCR szerint a Földközi-tengeren keresztül Európába érkezők közül 68 ezren Görögországban, 67 500-an pedig Olaszországban értek partot. Többségük Görögországból Nyugat- és Észak-Európa felé veszi az irányt a Nyugat-Balkánon és Magyarországon keresztül, június eleje óta naponta több mint ezren vágnak neki ennek az útnak a néhány héttel ezelőtti kétszázzal szemben.
Az UNHCR dicsérte az EU-országok azon döntését, amelynek értelmében az elkövetkező két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba, illetve 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az unióba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. A helyzetértékelés szerzői ennek kapcsán a menekültekkel és a legtöbb bevándorlót befogadó európai államokkal vállalt szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Az év első hat hónapjában több mint 1867-en haltak meg a Földközi-tengeren, egyedül áprilisban 1308-an. A halálesetek nagy száma a kutatási és mentési tevékenység erősítésére sarkallta az Európai Unió vezetőit, amelynek következtében májusban hatvannyolc, júniusban pedig tizenkét ember veszett hullámsírba.