Közép-Európa nemrég helyreállított legnagyobb lovagterme autentikus környezetet biztosított arra, hogy a résztvevők megvitassák az eddigi eredményeket, feladatokat, és Északkelet-Magyarország, valamint Délkelet-Felvidék potenciális várainak együttműködéséről tárgyaljon.
Hitelesség és/vagy hasznosság?
A magyar műemlékvédelemben évtizedek óta tartó vita van akörül, fontosabb-e a hitelesség a hasznosságnál. Előbbi mintegy zárványként testesítette meg a "térdig érő romok" kérdését, utóbbi azonban a felpörgő turizmussal, az élő vár fontosságával igyekszik új életet lehelni a hazai várakba. Ahogyan a konferencián is elhangzott, a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, mára eljutott odáig a szakma, hogy nagy munkával, komoly háttértudással hitelesen építhetőek vissza a hazai várak, ezzel pedig egész régiók turisztikai vonzereje növelhető.
Ahogyan elhangzott: valamennyi újjáépítésben a hitelességet kell előtérbe helyezni - amire jó példa Füzér, vagy a még be nem fejezett diósgyőri vár felújítása. Valódi, működő történelmi emlékhelyeket, élő várakat kell létrehozni - hangoztatta több felszólaló is. A felújított, újjáépített váraink pedig sokkal vonzóbb - különösen a belföldi - turisták számára, hiszen már az eddigi munkálatok nyomán is jelentős forgalomnövekedés tapasztalható.
Külföldön is keresni kell a forrásokat és a partnereket
Szabó Ferenc, a 12 várat, várromot és földvárat gondozó ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC (Európai Területi Társulás) igazgatója köszöntőjében az összefogás és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a társulás fennhatósága alá tartozó objektumok fejlesztése során olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek ténylegesen képesek növelni a turisták számát.
Hozzátette, hogy a társulás jelenleg egy hat országot összefogó brüsszeli pályázatban vesz részt, melynek forrásaiból az együttműködési partnerség tagjai is részesülnének, jelenleg pedig további szövetségeseket keresnek a jövőbeni források elnyeréséhez. Elmondta, hogy a megújuló Diósgyőr, Regéc és Boldogkőváralja tapasztalataiból mások is profitálhatnak.
Vendégvárak
A jelenlévő szlovák delegáció vezetője a felvidéki pályázati rendszer nehézségeiről és a magyar várszövetségekkel való együttműködésről mesélt. Elmondta, hogy a szlovák kulturális alaphoz benyújtott pályázatukat azért utasította el a minisztérium, mert számukra csak a százéves múlttal rendelkező építmények felújítása támogatandó, így a hétszáz esztendős, vagy még annál is régebbi emlékek iránt nem mutatnak érdeklődést, azok restaurálását nem támogatják - tegyük hozzá, nem véletlenül.
Ezt követően Takács Miklós, a felvidéki Zemplén polgármestere, Zajácz István Györgyné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Révleányvár alpolgármestere, illetve a szintén felvidéki Nagykövesd településvezetője, Nagy Attila, mutatták be a községek mellett található várak történetét és jelenlegi, többnyire sajnos romos állapotát.
Romesztétika, vagy élő vár? Újjáépül a királynék vára
Rostás László, Miskolc város főépítésze a diósgyőri vár felújításának már elkészült első- és a tervben lévő második üteméről tartott előadást. Emlékeztetett: a város régi vágya volt már a vár újjáépítése, ám a műemlékvédelemben tapasztalható, merev dogmák miatt, amelyek nem engedték továbbépíteni - csak mesélhettünk a vár egykori szépségéről. A nehezen változó szemlélet miatt a vár felújítása is csúszott, ám mivel a politikai akarat megvolt, lehetővé vált az építkezés megkezdése - mondta.
Nagy a felelősség - emelte ki, hiszen egy rosszul elkezdett, rosszul véghez vitt felújítás az összes többi vár előtt romba döntheti az utat, hiszen a várfelújítások ellenzői mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg az építkezés (az akadékoskodás Füzér esetén is hátráltatta az építkezést).
Rostás emlékeztetett is: az első ütem félkészsége bizony a műemlékvédelemnek köszönhető, hiszen így az egyik torony, és az északi fal még romos, de tovább küzdenek, hogy befejezzék a megkezdett munkát.
A második ütem egyik látványterve (a többi képgalériánkban tekinthető meg)
A második ütem során tervezik a régi vizesárok, várrét helyreállítását, új sétány kialakítását, új híd építését a város felé. Emellett visszaépítik a nyugati szárnyat, magas tetős lefedést kap a vár, a tetőtérben vendégfogadót alakítanak ki. A külső várat részlegesen visszaépítik, kiállítótereket nyitnak, lesz középkori konyha és királynéi füvészkert. Emlékeztetett: jelentősen megnőtt a látogatók száma,
tavaly már több mint 150 ezer vendéget fogadtak.
Átfogó marketingstratégia
Szabóné Kémeri Klára, a területi társulás menedzser igazgatója egy 25 pontos javaslatcsomagot terjesztett a résztvevők elé, amely a modern turisztikai, és városmarketing irányvonalainak megfelelően kidolgozott, komplex, nemzetközi és regionális szakmai együttműködést vázolt föl.
A tervezet lényeges irányvonalai a közösségben való gondolkodás, a helyi és a közös értékekre, karakterjegyre történő építés, valamint az élménynyújtás fontosságának kihangsúlyozása.
A gyakorlatban ezek egy közös imázs kialakítását, közös kiadványok megjelentetését, PR filmek forgatását, új, tematikus turistaútvonalak, bicikliutak, a lovas turizmus lehetőségeinek kialakítását, közös programok rendezését jelentik. Fontos, hogy a hazánkban egyre inkább elterjedő lovagi kultúrának is segítséget nyújthatnak lovagi tornák rendezésével, helyi lovagcsapatok szervezésével, tapasztalatcserével.
Az összedolgozás legjelentősebb pragmatikus eleme, hogy
a várak, mint szórakoztató turisztikai intézmények, segítsék a helyi kistermelői termékek értékesítését, a környékbeli szállások kihasználtságának növelését, és munkát biztosítsanak a helyi lakosok, köztük a fiatalok számára, amivel nagyban visszafoghatnák az elvándorlási tendenciákat is. Ez növelhetné a helyi közösségek meg-, és eltartóképességét, és ahol erre lehetőség van, a társadalmi és a közmunkában rejlő potenciált is segíthetne effektíven kihasználni.
A jövőbeli együttműködés formájával kapcsolatban felmerült a környező országokkal, elsősorban Szlovákiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Romániával való szorosabb partneri kapcsolatok kialakítása, mivel a konferencia részvevőinek mindegyik államban akadnak jól működő, értékes kapcsolatai. De a hazai viszonyok szorosabbra fűzésének szükségessége is fölmerült, egészen az uniós forrásokra való közös pályázásig.
Kulturális szempontból fontos javaslat volt, hogy ahol még erre nem került sor, ott kezdeményezzék a régészeti feltárások lebonyolítását, országos és nemzetközi konferenciák szervezését, és szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat az építész és a régész szakma, a levéltárak, a történelmi egyházak, a helyi és országos, vagy akár külföldi oktatási intézmények, valamint a civil szervezetek képviselőivel.
Azonnali cselekvés és szorosabb partnerségi viszonyok
A konferencia lezárásaképp a fent vázolt stratégiai terv számos olyan elemét fogadták el a résztvevők, melyek megvalósításához a várkapitányok azonnal hozzá tudnak látni.
A hazai sajtó mellett a szlovák média támogatását is szeretnék megszerezni az együttműködők, és az európai pályázatok során együtt szeretnének forrásokat szerezni, de ez nem zárja ki, hogy a részvevők között kisebb, két-három fél között megvalósuló kooperációk is megvalósulhatnak.
A partnerség vezetőjeként az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC továbbra is szakmai iránymutatásaival fogja elősegíteni a várak egymásra találását, úgy, hogy közben kiteljesedhessen a nemzetközi együttműködés és segíthesse a közös célok elérését, mely a remények szerint a várak látogatottsági létszámának növekedéséhez vezet.
Az EGTC menedzser igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a most felújított füzéri várat ezen a hétvégén fogják megnyitni a nagyközönség előtt, továbbá arra is kitért, hogy Regéc várának - ami szintén a várprogramon belül újulhatott meg - átadása is hamarosan megtörténik.
A legközelebbi, a BODROGKÖZI EGTC és a helyi önkormányzat szervezésében megvalósuló Nemzetközi Vártalálkozónak Nagykövesd ad majd otthont.