Hitelesség, aktivitás, érdekképviselet

Az elmúlt két évről, illetve a következő időszak feladatairól és céljairól Farkas Gergellyel, a Jobbik IT régi-új elnökével beszélgetett Molnár Réka.

– Hogyan foglalnád össze az Ifjúsági Tagozat elmúlt két évét?
 
– Azt gondolom, hogy nagyon komoly fejlődésen ment keresztül az IT az elmúlt időszakban, amelyet több tényező is igazol: két évvel ezelőtt körülbelül 70-80 tagozatunk működött, mára ez a szám kétszáz fölé emelkedett. A tagozatok számának gyarapodása mellett az aktivitás is folyamatosan növekszik, nem ritka az, hogy egy-egy történelmi évfordulónk kapcsán országosan száznál több IT tart egyidejűleg valamilyen rendezvényt. Fontos azt is kiemelni, hogy rendkívül összetartó és erős baráti közösségek alakultak számos településen az Ifjúsági Tagozat keretein belül, amelyek már önmagukban nagy értéket jelentenek manapság. Emellett az IT sok tehetséges fiatalt adott a pártnak, akik akár országgyűlési vagy önkormányzati képviselőként, akár a Jobbikban fontos tisztséget betöltő személyként bizonyítják rátermettségüket, lettek hasznos tagjai a közösségnek.
 
-  Véleményed szerint miért a Jobbik a legnépszerűbb párt a fiatalok között? 
 
- Ha röviden kellene megfogalmaznom, akkor a hitelesség, aktivitás és érdekképviselet hármas jelszóval tudnám leírni az okokat. Hitelesség alatt azt értem, hogy következetesen képviseljük az általunk elmondottakat, nem változtatjuk az álláspontunkat, ahogy például a Fidelitas tette. Aktivitás terén egyértelműen mi vagyunk az elsők az ifjúsági szervezetek között, nagyon sok különböző rendezvényünk, kampányunk, akciónk és kiadványunk van, amelyek segítségével mi tudjuk leghatékonyabban megszólítani a fiatalokat. Az érdekképviselet pedig azt jelenti, hogy a Jobbik az a párt, amely a fiatal korosztály problémáival foglalkozik, megoldási javaslatokat dolgozunk ki, vagy ha szükséges, a kormányt próbáljuk nyomás alá helyezni, hogy lépjen ezekben a kérdésekben. E hármas egység eredményezhette azt, hogy a fiatalok nagy számban fordultak a Jobbik felé és mára mi vagyunk a legnépszerűbbek köreikben. 
 
– Március 15-én tartotta az IT ünnepi tisztújító kongresszusát. Hogyan zajlik egy ilyen esemény?
 
– Az Alapszabály szerint kétévente kell kongresszust tartani, ahol elsősorban a tisztújításon van a hangsúly. Maga a rendezvény is azt mutatta, hogy egységes, összetartó szervezet vagyunk, amit már csak azért is érdemes kiemelni, mert nemrégiben egy másik párt ifjúsági szervezete hasonló kongresszusa előtt a rivális elnökjelöltek a médiában üzengettek egymásnak, az elnökválasztás után pedig a vesztes fél oldaláról kilépések történtek. Ezzel szemben nálunk az összetartás az esemény alatt és az azt követő hetekben is megmutatkozott, ami nagy értéke és erőssége a szervezetünknek.
 
– Számos új alelnöke lett a szervezetnek, milyennek látod az új elnökséget?
 
– Nagyon ambiciózus, ötletekkel teli, tettre kész emberekből álló csapat, úgyhogy nagy reményekkel vágunk neki az előttünk álló két évnek. A kongresszus után rögtön munkához láttunk, sok személyi és szervezeti döntést hoztunk, új kabinetek, munkacsoportok alakultak és ezután is fognak alakulni. Jó látni rajtuk a lelkesedést, öröm egy ilyen csapattal dolgozni.
 
– Milyen célokat tűztetek ki magatok elé?
 
– Elsősorban azt, hogy ne csak a legdinamikusabban fejlődő, hanem a legnagyobb ifjúsági szervezet legyünk Magyarországon, amire meg is van minden lehetőségünk, ha folytatjuk az eddigi fejlődési tendenciát. Ennek érdekében három olyan célt tűztem ki a szervezet elé a következő időszakra vonatkozólag, amiért elnökként is szeretnék minél többet megtenni. Az első az eszmei és tudásbeli alapok megszilárdítása annak érdekében, hogy az IT-re is igaz legyen az a mondás, hogy „Kősziklára építjük a házunkat”, ezáltal biztosítva a sikerességünket és a kitartásunkat. Sok más mellett például azzal próbáljuk ezt elérni, hogy a Magyar Ifjúsági Kódex kiadványunk után hamarosan megjelenik az Eszmék Könyve, amely különböző ideológiákról fogja tartalmazni a véleményünket, segítve a nemzeti érzelmű fiatalok tájékozódását. A második cél a szervezettség növelése, mert bár komoly szintlépés történt e téren az elmúlt időszakban, még mindig nem lehetünk elégedettek, maximalistának kell lennünk, minél több településen ott kell lennünk, és a legaktívabb ifjúsági szervezetnek kell jelen lennünk. A harmadik a Jobbik folyamatos erősödésével kapcsolatos, hiszen egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan Jobbik-kormány fogja vezetni hazánkat, amely óriási felelősséget és terhet ró az Ifjúsági Tagozatra. Éppen ezért szükség van a folyamatos képzésre és az önképzésre való motiválásra, amelynek egyik állomása a félévente megtartott vezetőképző, illetve ősztől szeretnénk elindítani a Prohászka Ottokár Pártakadémiát, amely kimondottan IT-s fiataloknak szóló képzést biztosít majd kommunikáció, szervezetépítés és különböző szakpolitikák terén, hogy minél felkészültebben vághassunk neki az előttünk álló feladatoknak.
 
– A kongresszuson elhangzott programadó beszédedben úgy fogalmaztál, hogy a sikerek ellenére az út elején jár a szervezet. Mik az elképzeléseid a jövőre vonatkozólag?
 
– Igen, fontosnak tartottam a kongresszuson leszögezni, hogy a sikeresnek mondható két év után sem szabad hátradőlnünk vagy a vállunkat veregetnünk, hanem újabb kihívásokat kell megfogalmaznunk magunknak már csak azért is, mert egy kormányzásra készülő párt utánpótláscsapata vagyunk.
 
– Mik lennének ezek a kihívások?
 
– Tudjuk nagyon jól, hogy milyen sok fiatal szimpatizál a Jobbikkal, és szeretnénk ezt a szimpátiát tevőleges cselekvésre váltani. Ne csak négyévente legyenek jelen a fiatalok a választásokon és adják le a pártra a voksukat, hanem a köztes időszakban is legyenek aktív résztvevői a közéletnek akár a Jobbik IT keretein belül! Csatlakozzanak a nemzetmentő munkánkhoz!
 
– Hogyan fogjátok elérni mindezt?
 
– Pont emiatt indult néhány nappal ezelőtt a Már csak Te hiányzol! elnevezésű tagtoborzó kampányunk, amelynek célja ezen fiatalok megszólítása. A kor kihívásainak megfelelően elsősorban online felületen próbálunk eljutni minél többekhez, és csatlakozásra buzdítani őket, ugyanakkor a hagyományos módszereket – matricázás, szórólapozás, standolás – is alkalmazzuk, hiszen ezáltal személyesen tudunk találkozni a fiatalokkal. Bízom benne, hogy az akciónak köszönhetően újabb és újabb településeket fogunk tudni bevenni, illetve a meglévő szervezetek – nem szem elől tévesztve a minőség elsőbbrendűségét – is erősödni fognak.
 
– Vona Gábor március 15-én az IT-kongresszuson arra hívta fel a tagok figyelmét, hogy nemzetféltő, nemzetmentő elhivatottságra van szükség, és aki arra vágyik, hogy komfortos élete legyen, az jobb, ha keres magának valami más elfoglaltságot. Te mit üzennél a leendő IT-seknek? 
 
– Én a saját beszédemben úgy fogalmaztam, hogy nekünk, IT-seknek a saját életünkön, a saját boldogulásunkon túlmutató céljaink vannak. Szeretnénk hozzájárulni hazánk felemelkedéséhez, szeretnénk elérni, hogy ez a nemzet újra büszke legyen múltjára, hagyományaira, kultúrájára, hogy se nekünk, se a következő generációknak ne kelljen külföldre menniük. Tudom azt, hogy a látszat ellenére sok fiatalban megvan ez az elhivatottság. Ahogy korábban ’48-ban, ’56-ban is ez a nemzedék mozdított egyet hazánk történelmének kerekén, úgy ma is megvan ez a képesség a fiatalokban. Azonban ez a munka tényleg nem egy komfortos életet fog eredményezni – ahogy Vona Gábor is mondta –, de akiben megvan ez a tenni akarás, ő otthon fogja érezni magát a mi összetartó közösségünkben. Munkát, felelősséget vállalunk, de cserébe értékes, célokkal és nemzeti értékrenddel rendelkező fiatalok alkotta közösség részesei leszünk. Biztatok mindenkit, hogy tapasztalja meg, milyen IT-snek lenni!