Szinte az összes hazai médium fölkapta a fejét a baranyai honatya, Hoppál Péter afölötti lelkendezésén, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez, ezért január 1-ével megszűnt a határellenőrzés a magyar-horvát határon.
A politikus a nemzeti határokat felszámoló globális térnyerést azért üdvözli, mert a baranyaiaknak így már geopolitikailag is biztosított a közös identitásuk gyakorlása.
„Mától a magyarországi Baranya vármegye és a horvátországi Baranjska zupanija között megszűnt a határellenőrzés. Újra együtt Alsó- és Felső-Baranya!”,
írja már-már Horvátország belügyeibe is beavatkozó szeparatista lelkesedéssel, elfeledkezve arról, hogy a határok ellenőrzés nélküli átjárhatóságával Brüsszel alattomosan megint csorbítja a nemzetállamok szuverenitását.
Hoppál Facebook-bejegyzését a média észrevette. A 24.hu például hozzáteszi, hogy bár az ország mostantól az eurózóna tagja is lett, ám erről nem ejtett szót bejegyzésében Hoppál. Az euró bevezetését a Telex is számonkéri, „Horvátország szintén ez évtől már eurót használ. Ebben nemhogy utolért minket kilenc és tizenöt év késés után – hiszen Schengenhez mi 2007-ben csatlakoztunk –, hanem már be is előzött minket. És minden bizonnyal még sok-sok évet ránk is ver, kiindulva legalábbis a hazai kormányzati politikusok nézeteiből és gazdaságpolitika állapotából”.
A kormánypárti bama.hu, amely még mindig ókonzervatív közigazgatási besorolással Baranya megyei hírportálnak nevezi magát, a határok akadálytalan használatának ünneplésében ugyancsak megfeledkezik a magyar szuverenitást csellel felszámoló brüsszeli akaratról. A lap Mohácsról szóló rovata teljes félreértésről árulkodik, amikor „nagyszerű történelmi pillanatba” kalauzolja el olvasóit: „Bajáról érkező kerékpáros férfi volt az első az udvari határátkelőn, akinek már nem kellett megállnia a horvát-magyar határátkelőnél”. A riport visszaszámlálással kezdődik: „10,9,8 ... 3,2,1 visszaszámolástól volt hangos az udvari határátkelő 2022. december harmincegyedike utolsó másodperceiben, majd a horvát határőrök és a magyar rendőrök felnyitották a határokat lezáró sorompókat, és a két ország között szabad lett az út” Vargyay Péter bajai illetőségű lakos előtt. Az újságíró ezután a cikkében burkoltan abból is tréfát csinál, hogy a magyarok ahelyett, hogy a magyar oligarcháinknak nyújtott drága, vissza nem térítendő, milliárdos állami támogatásokból épült szállodákban költsék el pénzüket a magyar tenger partján, vihetik az Adriára, az idegenekhez: „Ezáltal, hogy megnyitottuk a határainkat, én úgy gondolom, gyorsan lehet majd eljutni az egyik országból a másikba, és a turistáknak sem kell majd útlevelüket, személyi igazolványaikat elővenni a táskáikból, hátizsákjaikból, és a vendégek úgy mennek át a határon, hogy észre sem veszik a határátkelést, vagyis úgy lépnek be országunkba, hogy nem kell megállniuk” – idézi a nemzeti érdekeket az üzletben is felismerő Bece Ladislavot, az Eszék-Baranyai Rendőr Igazgatóság vezetőjét.
Hoppál Péter bejegyzése alapján talán a baranyai lapnál is végre felismerik a korszerű közigazgatási szemléletet, ami még nem sikerült. A „Kínáig jutott el a megyénk kulturális, természeti értékeit és épített örökségeit bemutató fotókiállítás” című cikkben ugyanis a vármegye és a főispán szavak használatát a lap szinte szabotázs gyanúsan kerüli: „A megye kulturális, természeti értékeit és épített örökségeit bemutató fotókiállítás nyílt az elmúlt hetekben Kína Csöcsiang tartományában, a Vencsou-i városi könyvtárban. A Juhász Balázs fotóművész munkáit bemutató tárlatot a 10 milliós város alpolgármestere, Chen Yingxu nyitotta meg. Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke videóüzenetben köszöntötte az érdeklődőket az ünnepi alkalomból”. Alsó- és Felső-Baranyáról pedig ráadásul egy hang sincs.
Üdv 2023-ban! Már állnak a vármegyetáblák
Új korszak köszöntött be Magyarország életében január elsejétől az alaptörvény tizenegyedik módosítása nyomán: megérkeztek a vármegyetáblák.