Kétolvasatos vita keretein belül hallgatták meg Varga Judit igazságügyi minisztert az Országgyűlésben. A tárcavezető elsőként a minisztériummal kapcsolatos változásokról beszélt és arról, hogy az Európai Uniós ügyek a miniszterelnökségtől az igazságügyi tárcához kerültek át az elmúlt egy évben.
Varga Judit szerint áldozatsegítő központok hálózatának fejlesztésével öt éven belül minden megyében könnyen elérhetővé akarják tenni, hogy hatékonyabban tudjanak segítene az áldozatokon.
A családon belüli erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban úgy értekezett, hogy az államnak reagálnia kell és többféle segítséget kell felajánlania az áldozatok számára, hogy úgy érezzék érdemes másokhoz fordulni ilyen bajban.
Varga Judit szólt arról is, hogy a börtönzsúfoltság miatti kártérítések "visszaélésszerű jogalkalmazáshoz" vezettek, ennek pedig szavai szerint megálljt kell parancsolni, a belügyminiszternek szeptember 30-ig kell enyhítenie a börtönzsúfoltságon. Elmondta: a sértettek jogainak előtérbe helyezése a célja annak a szabálynak, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség lesz utólagos sértetti kártérítés igénylésére. Közölte, ez gyors, átmeneti megoldás, de októberben egy komplexebb jogszabály-tervezetet nyújt be a sértetti kártérítésről.
A digitális szabadság ügye is napirendre került. Véleménye szerint ez egy rendkívül fontos terület, mert itt garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a tech-óriások által alkotott "pszeudo-jogrendszerben".
"Nem arról van szó, hogy cenzúrázni szeretne a kormány, hanem azt megnézni, hogy amikor a magyar kormány véleményét cenzúrázza a tech-óriás, milyen kritériumok, milyen átláthatósági követelmények alapján teszi."
Sebián-Petrovszki László (DK) képviselő felvetette, hogy bár az országgyűlési választás még messze van, de érdemes volna végig gondolni, hogy a levélszavazás intézményét át kéne vizsgálni. Hiszen a határon túli magyarok levélben történő szavazása esetén rengeteg visszaélésre van lehetőség, másrészt ugyanakkor a Nyugat-Európában élő magyaroknak több száz kilométert kell utazniuk azért, hogy szavazhassanak, vagyis nem feltétlenül lehet igazságosnak tekinteni így a szavazás menetét.
Gyüre Csaba szintén a levélszavazás kérdését vitatta, amely véleménye szerint méltatlan helyzet, ugyanis szomorú dolog az, hogy különbséget tesznek magyar és magyar között. A jelenlegi technológia fejlődés már lehetővé tenné ennek az igazságtalan metódusnak eltörlését.
A jobboldali néppárt képviselője a börtönzsúfoltság kapcsán megjegyezte, hogy a 2016-ban elfogadott börtön telítettségi törvényt azért nem szavazta meg a Jobbik, mert már akkor is jelezték, hogy ebből börtönbiznisz válhat.
Börtönbiznisz - Semjén Zsolt úgy írta át Varga Judit javaslatát, hogy nem számolt a börtönzsúfoltsággal
Érdekes fordulatot vett a magyarországi börtön-kártérítések ügye - kedd éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy új törvényjavaslatot nyújtott be "a COVID-19 járvánnyal összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre" hivatkozva. Ugyanis a kormányzat szerint a koronavírussal összefüggő országos védekezés a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását nem tette lehetővé.
A Jobbik képviselőjének, Gyüre Csabának azon felvetésére, amely szerint a költségvetésben kellene "automatizálni" a bírók és ügyészek béremelését, Varga Judit elmondta, a kormány ezt megtárgyalta és a gazdasági kockázat miatt nem támogatta, de a kormány szándékát jelzi, hogy három évre elkötelezte magát a béremeléseknél.
Varga László (MSZP) szerint a rémhírterjesztés törvényi szabályozása "nem segíti" a véleménynyilvánítás szabadságát az online térben, és egyfajta öncenzúrához vezethet. Varga Judit ezzel kapcsolatban ugyanakkor úgy reagált, hogy a rémhírterjesztést csak szándékosan lehet elkövetni, tudottan valótlan állítással, és a veszélyhelyzet végével "fogalmilag kizárt" az elkövetés.