Érdekes fordulatot vett a magyarországi börtön-kártérítések ügye - kedd éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy új törvényjavaslatot nyújtott be "a COVID-19 járvánnyal összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre" hivatkozva. Ugyanis a kormányzat szerint
S bár a kártérítések kifizetését további félévre felfüggesztenék, a börtönökben tapasztalt zsúfoltság csökkentése elkerülte a KDNP-s politikus figyelmét.
Emlékezetes, Varga Judit igázáságügyi miniszter "a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről" szóló törvényjavaslatát február 25-én fogadta el a parlament. Ennek értelmében
- június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás
- május 15-ig ki kell dolgozni egy szabályozást a bűncselekményekből származó károk enyhítésére és a bűncselekmények áldozatainak érdekeinek érvényre juttatására
- szeptember 30-ig kell a kormánynak biztosítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.
Az indok az volt, hogy a Fidesz egy korábbi szabályozása intézményesítette az úgynevezett börtönbizniszt, és a zsúfoltság, a nem megfelelő körülmények miatt több mint 8,5 milliárd forint heringpénzt kellett az államnak az adófizetők pénzéből átutalni a raboknak. A börtönzsúfoltság Magyarországon körülbelül 115-119 százalékos, ez nagyságrendileg 3000 fogvatartottat jelent (plusz az a kb. 300, akit a feltételesre helyezés szigorítása miatt nem fognak korábban kiengedni) -
Varga Judit javaslatának kritikusai egyébként pont arra figyelmeztettek, hogy a februárban megszabott határidőt nehéz lesz tartani, még akkor is, ha a kormányzat az erre a célra félretett 30 milliárdból konténer- és mobilbörtönöket húzna fel.
Mindenesetre, Semjén Zsolt május 12-ei javaslata a börtönzsúfoltság visszaszorításával nem törődött. A szöveg 2020. június 15-től december 31-éig meghosszabbítaná a fogvatartotti kártalanítások kifizetésének felfüggesztését, valamint 2020. május 15-től október 31-éig kitolná az áldozatok és a hozzátartozók jogos követelésének érvényesítését lehetővé tevő jogszabályi háttér biztosítását. Ezek szerint a bv-intézetekre vonatkozó, a 100 százalékos küszöböt célzó határidő nem változott.
Tehát, a kormánypártoknak arra volt ideje és módja a veszélyhelyzet alatt, hogy a nemváltoztatással, vagy az Isztambuli Egyezménnyel foglalkozzanak, de a börtönbiznisz kiküszöbölésére már nem jutott idejük. Az is érdekes szempont, hogy a kormány szerint előbb épülnek fel a börtönök, mint hogy ők megnyugtató törvényi választ adhassanak a kérdésre.
Ugyanakkor az is kérdéses, hogy a veszélyhelyzet, a járványügyi intézkedések mennyiben befolyásolják, lassítják az új börtönblokkok építését. Ha nem sikerül eleget tenni a határidőnek, a kormányzat kimeríti a mulasztásos törvénysértés jogi állapotát.