Az elemzés szerint a tavalyi átlag havi bérleti díj 130 ezer forint volt, ami idén januárban 140 ezerre nőtt. Korábban ennél jóval nagyobb növekedések voltak kimutathatók.
A tavalyihoz képest jelentős átrendeződések történtek a piacon. 20 százalékkal kevesebb albérletet kínálnak, és fele annyi az 50-99 ezer forint közötti lakás, mint 2017 januárjában, amikor az albérletek 30 százalékát lehetett ebben az árkategóriában bérelni.
A lakások 52 százalékáért kérnek el havi szinten 100-150 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy a fővárosban már garzonlakást is alig találni 100 ezer forint alatt.
Az otthonra vágyóknak nem jelent jó hírt az sem, hogy Balogh László gazdasági szakértő szerint az idén elkészülő 20 ezer új lakás 20-30 százaléka, ami az albérletpiacon jelenhet meg a 150 ezer forintnál drágább kategóriába fog tartozni.
A jelenlegi keresetek mellett, amennyiben egy ilyen albérletet kell fenntartani nem csodálkozhatunk, hogy a fiataloknak nem marad félretett pénzük, amiből egy saját lakás vásárlását finanszírozhatnák.
Esélytelen, hogy egy magyar fiatal önerőből saját otthonhoz jusson: csak a bérlakás segíthet
Honnan lenne pénze egy huszonéves fiatalnak arra, hogy lakást vegyen? Hiszen még csak nem is hitelképes. Albérletben éljen élete végéig? A fizetése fele elmegy rá. Mit ér a CSOK, ha nincs hozzá alap? És miért nem látja a kormány, hogy ezek demográfiai válságot okozó jelenségek? Vagy látja, csak nem érdekli?