A vezérkari főnököt kérte fel Orbán Viktor honvédelmi miniszternek. Sőt, elismerte azt is, hogy a magyar honvédség lemaradt, de a fejlesztésekre lesz pénz. Itt a paradigmaváltás?
Hogy mi volt Benkő Tibor kinevezésével a kormány szándéka, azt tőlük kell megkérdezni, de kívülről nem tűnik többnek egy kommunikációs fogásnál. Azzal, hogy egy aktív katonát kértek fel miniszternek, azt kívánják sugallni, hogy fontos a magyar honvédség, és érdemi pozitív változások történnek majd. De egy hivatásos katona politikussá emelése önmagában semmilyen változást nem fog eredményezni, ami már a miniszterjelölti meghallgatásán is kiderült. Sőt, politikán kívülről jövő emberként az új miniszternek még tanulnia kell a politikai élet sajátosságait is.
Egy pillanat, de azt hallani a negyedik Orbán-kormány megalakulása óta, hogy megvan a pénz a védelmi fejlesztésekre, így a Zrínyi2026-ban vállaltakra is. Sőt, a 2 százalékos GDP arányú katonai költést is megígérték 2024-re...
Az elmúlt 8 évben pontosan ugyanezeket mondták, mégsem követte ezeket érdemi változás. Ráadásul képességvesztések történtek, és a honvédség valós létszáma is lényegesen csökkent. Mára már 8000 fős létszámhiányról beszélhetünk. Az önkéntes tartalékos rendszer is kudarc, nem sikerült érdemben fiatalokat behozni a rendszerbe, valamint a szerződéses állomány hiánya is óriási, ami a legégetőbb probléma, mert ez a végrehajtó állomány. Attól, hogy sokszor elmondják a kormányoldalról, még nem válik valósággá a propaganda. Érdemi változásokra van szükség, bővíteni kell a magyar honvédség költségvetését.
Amúgy valóban van erre pénz?
A magyar államháztartásban lenne annyi pénz, hogy ezeket a fejlesztéseket végre lehessen hajtani, ám az konkrétan nem igaz, hogy ezek a források hozzá lennének rendelve ezekhez a célokhoz.
És mi a helyzet a már annyiszor felhozott 2 százalékkal?
2016-ban fogadtak el egy kormányhatározatot, ami rögzítette, évente a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédség költségvetését, most pedig azt ígéri a kormányzat, hogy ezzel elérik 2024-re a két százalékot. Ám egy gyors fejszámolás után kiderül, ez nincs így, ezzel az ütemmel maximum 1,65-1,69 százalékot érünk el. Ezért adtuk be Szél Bernadettel már az előző ciklusban egy javaslatot, arra ha 0,1 százalék duplájával emeljük a honvédelmi költségvetést, akkor már 2022 végére el lehetne érni a 2 százalékot.
De miért olyan fontos ez? Annyi mindenre kellene még pluszforrás Magyarországon.
Ez nem pusztán a NATO által megfogalmazott elvárás, de hazánk is vállalta, hogy védelmi kiadásokra fordítjuk a GDP 2 százalékát annak érdekében, hogy garantálni lehessen a magyar emberek biztonságát. Olyan szintű képességvesztést szenvedett el a magyar honvédség, és olyan szinten sodródott az összeomlás felé, hogy nemzeti érdekünk 2022-re elérni a 2 százalékos ráfordítást. A politikának meg kell értenie, és meg kell értetnie ezt a közvéleménnyel is. Nem mellékes persze az sem, hogy milyen rendszerbe öntjük bele az adófizetők pénzét, hiszen ezeket a milliárdokat el lehet költeni rosszul is. Olyan strukturális változásokra van szükség, amelyben érdemi fejlesztéseket fogalmaznak meg már zászlóalj szintről kezdve, fölfelé haladva, egyben meghatározva a honvédség feladatát is a XXI. századi kihívások vonatkozásában. A koncepció mellett természetesen a transzparencia is fontos, amennyire azt a nemzetbiztonsági érdekek megengedik. A korrupciót ki kell gyomlálni erről a területről is. Az elmúlt éveken számos olyan beszerzést láttunk ugyanis, ami érdemben nem növelte a védelmi képességeket, például amikor civil eszközöket vásároltak ebből a forrásból.
Milyen mértékű lehet a honvédelem területén a korrupció?
Nem tudnék arányszámot mondani, de gyanút vet fel, ha bizonyos közvetítő cégeket alkalmaznak, vagy ha rendszeresek a közbeszerzési törvény alóli, meg nem magyarázott mentesítések. Példaként említeném azt a 665 milliárdos közbeszerzési mentesítést, amit mindössze egy hónappal a választások előtt nyomtak át a honvédelmi bizottságon. Furcsa az is, hogy a testület elé behozzák ezeket a döntéseket, és konkrétan ott szavaztatnak a közbeszerzés alóli mentesítésről. Hiszen a Fidesz volt az, amely kreált egy új - egyébként szakmailag és kodifikációs szempontból számos hibától hemzsegő - biztonsági és védelmi beszerzési törvényt, amely eleve megadná a lehetőséget, hogy az Orbán-kormány is dönthessen ilyen beszerzésekről, ennek ellenére mégsem ezzel a törvénnyel élnek. Gyaníthatóan a felelősséget akarják ilyen módon porlasztani.
Gondolom, akkor Ön nem hisz a Zrínyi2026-ban sem.
A Zrínyi2026-tal az a legnagyobb probléma, hogy lényegében nem létezik, legalábbis, amikor az iratbetekintést megtettem, nem létezett ilyen haderő-fejlesztési terv. A múlt héten ezért írásban kérdeztem Benkő Tibort erről, de még nem kaptam rá választ. Egyébként a meghallgatásán megemlítette, hogy én láttam az erre vonatkozó 5 darab kormányhatározatot, illetve a Zrínyi2026 című kiadványt is, amelyben röviden összefoglalták a terveket. De szerintem 5, egymástól független kormányhatározat, és egy kedves, színes füzet nem egyenlő egy haderő-fejlesztési tervvel. Egy 10 éves egzakt koncepcióra lenne szükség, amely tartalmazza minden egyes alakulatra külön lebontva a képesség-fejlesztéseket, a hozzárendelt költségvetési forrásokkal. Ugyanis semmilyen stratégia nem ér semmit, amíg nincs hozzá rendelve anyagi forrás.
Segítsen ebben! Ön amiatt aggódik, hogy Benkő Tibor kinevezésével csökken a civil kontroll, míg Benkő Tibor a meghallgatásán arról beszélt, hogy a civil kontroll miatt kell mindent fejleszteni a Zrínyi2026 keretében. Most akkor mit higgyen a választópolgár?
Ezek nem függnek össze, és nagyon remélem, hogy Benkő Tibor tisztában azzal hogy mit jelent a civil kontroll, mert a meghallgatása során az új miniszter úgy tett, mintha nem is értené, mi az, és azon méltatlankodott, hogy nehogy már mindenféle hozzá nem értő emberek mondják meg, jól végzi-e a dolgát a honvédség, mert arra ott vannak a katonák. Ez a teljes félreértése a fegyveres erők feletti civil és szakmai kontrollnak.
Egyébként az elmúlt években a legnagyobb problémát a hibás kormányzati döntések okozták, és az, hogy az Orbán-kormány számára a honvédség mostohagyerek volt. A parlamenti kontrollal kapcsolatban pedig jegyezzük meg, a szakbizottságok nem kapnak normális tájékoztatást a kormányzati szervektől a fejlesztésekről és a költésekről, sőt a civil eszközök beszerzését is mentesítették a közbeszerzés alól. De egy civil eszköz esetében nem lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozni, és titkosítani. Az pedig egy másik kérdés, hogy az aktuális honvédelmi miniszter mennyire képes befolyásolni a vezérkar, illetve a vezérkari főnök tevékenységét. Aggasztó, hogy például a helikopterbeszerzéseknél olyan érveket hozott fel a Simicskó István, azzal kapcsolatban, hogy miért nem rendelkeznek ezek a gépek önvédelmi képességekkel, ami jellemzően az akkor Benkő Tibor által vezetett vezérkartól érkezhetett. Nincsenek illúzióm afelől, hogy több információval látná majd el a bizottságot az új tárca.
Ha már illúziókról beszél, a parlamentben a Benkő Tibornak címzett kérdését jó esetben Németh Szilárd parlamenti államtitkár fogja megválaszolni. Erre felkészült már? Egyáltalán, mit keres a HM-ben a rezsibiztos?
Úgy látom, Németh Szilárd lesz Orbán Viktor komisszárja a minisztériumban, egyébként pedig hivatásos katonákkal fogják feltölteni a tárcát. Lényegében a ma még civil Honvédelmi Minisztérium helyett lesz egy katonaminisztériumunk.
Említette, hogy az önkéntes tartalékos katonaság kudarc. Azt tudjuk, hogy a tartalékosok között sok a 40 év feletti, míg a középiskolások kevésbé nyitottak. Rajtuk kívül ott vannak a felsőfokú tanulmányokat folytatók, akik közül a honvédelem iránt elkötelezettek célirányosan tanulnak tovább, de ők mint hivatásos katonák szolgálnak később. Van-e esetleg terv, módszer, amellyel meg lehet szólítani a fiatalokat, hogy csatlakozzanak mondjuk az “Irány a sereg!” programhoz?
A jelenlegi tartalékos rendszer kudarc, mert azt úgy alakították ki, hogy kénytelenek legyenek jelentkezni azok a volt szolgálati nyugdíjasok, akiktől korábban megvonták a nyugdíjas státuszukat, és elvették a 16 százalékos járandóságukat. Ezzel is magyarázható, miért olyan magas a műveleti tartalékosok átlagéletkora. Az alapvető ösztönzési mód egy olyan jól működő honvédség megszervezése lenne, amelyben a fiatalok látnak perspektívát. Ennek az első lépcsőfoka lehet az önkéntes tartalékosság, ezt követően a szerződéses, illetve hivatásos szolgálat vállalása. De ez nem ér semmit ha nincs kiszámítható életpályamodell és versenyképes illetmény.
Hogyan lehetne a munkaviszonnyal rendelkezőket is bevonni a képzésbe?
Akik munka mellett vállalnák a haza szolgálatát, azok számára a különböző kedvezmények bevezetése, például a munkáltatók számára a kiesett munkaerő anyagi ellentételezése, valamint az önkéntes rendelkezésére állási díjak emelése és a szolgálati idő módosítása jelenthet segítséget.
A kormány viszont kitűzte azt célt, hogy 20 ezer tartalékost toborozzon.
Ez a létszám a honvédség méreteit figyelembe véve abszurd, hiszen ezzel egy párhuzamos hadsereg jönne létre, amely viszont felkészültségében elmaradna a Honvédségtől. Ezzel szemben az 5-6.000 fő lenne a szakmailag indokolt és fenntartható létszám. A területi alapon szerveződő tartalékos rendszer nem lenne ördögtől való, de a mostani formában a meglévő tartalékos rendszer és a professzionális haderő mellett létezne párhuzamosan, de mégis a meglévő alakulatok infrastruktúráján alapulva. Ezzel elvonja az erőforrásokat a professzionális haderőtől. Tudni kell, ezek az önkéntesek 30 napos kiképzést kapnak, így érdemi katonai ismeretekkel nem rendelkeznek, ellenben biztosítani kell számukra az összes technikai felszerelést, logisztikát, laktanyai elhelyezést. Ezek a lépések pedig elszívják a pénzt, a forrásokat a szakképzett állománytól. Ez így csak pénzpazarlás, és egy kommunikációs fogás.
Sőt, a területvédelmi tartalékosoknak nem kötelező szerződést kötniük a 30 napos kiképzés időtartamára, amelynek letelte után akár meg is gondolhatják magukat. Ez, a pazarlás mellett nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, például így boldog-boldogtalan elsajátíthatja a lőfegyverhasználatot is anélkül, hogy későbbi aktivitása kapcsán az illetékes szerveknek bármilyen kontrollja lenne felette.
A határvadász toborzás megjelent a középiskolákban, amivel kapcsolatban a TASZ felhívta a figyelmet, hogy ez a lelkiismereti szabadságot sérti. Hogyan lehetne más módszerekkel bevonzani a fiatalokat?
Több ösztönző beépítésével a rendszerbe. A Belügyminisztérium célja 3000 határvadász kiképzése, de egyes információk alapján lassan megy a keretek feltöltése. Nagyon sok fiatal van, aki érdeklődik a hon-, és rendvédelem iránt, de a legtöbb helyen a kormányzati források hiánya ebben megakadályozza őket. Hiányoznak azok az ösztönzőrendszerek, amik bevonzzák és megtartják a pályakezdő fiatalokat.
(Címlap- és borítókép: Az Ismerkedés a Magyar Honvédség fegyvereivel és eszköztárával, harcászati bemutató, tűzszerész- és kutyás bemutató, hadikonyha című gyermeknapi rendezvény a Városligetben. Fotó: Máthé Zoltán - MTI)
Simon Barbara - Sarkadi-Illyés Csaba