A nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint a iszlám köztársaság eleget tett eddigi kötelezettségeinek, és beengedte az ENSZ megfigyelőket minden érintett helyszínre.
Teherán tavaly júliusban állapodott meg atomprogramjáról az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel. Az egyezmény egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító reaktorainak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani.
A tizenhárom éves vitát lezáró egyezség célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket, de a fegyverszállítási embargó nagy része még évekig érvényben marad.
Teherán azonban amiatt panaszkodik, hogy európai bankok vonakodnak attól, hogy a nyugati cégek Iránnal kötött gazdasági szerződéseit finanszírozzák. A bankok attól tartanak, hogy vétenek a még érvényben lévő részleges amerikai szankciók ellen és az Egyesült Államok büntetést szab ki rájuk.