Irredenta nyugatiak: területi visszacsatolást követel az ír politikai elit

Az írországi és észak-írországi radikális párt, a nacionalista-balos Sinn Féin vezető politikusai minden politikailag korrekt köntörfalazás nélkül érvelnek Írország Brexit utáni újraegyesülése mellett. 

Teszik mindezt a párt lapjában (amely az egyik legolvasottabb nyomtatott lap és hírportál a köztársaságban és Észak-Írországban egyaránt), az ír nyelvű címmel megjelenő An Phoblachtban (angolul köztársaságot jelent), a ma standokra került legújabb számban. 

Az északír gazdasági miniszter, Martin Miller kolumnás cikke például az ír újraegyesülés lehetséges gazdasági hatásait elemzi, kiemelve, hogy több milliárd euróval növekedhetne az egyesült Írország költségvetése. Az újraegyesülés mellett Belfast volt polgármestere, a mai gazdasági miniszter mellett tucatnyi más politikus is érvel és aláhúzzák: a Brexit után minden lehetséges a politikában és Írország újraegyesülése immár realitás. Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke a lapnak írt cikkét azzal fejezi be, az északír békét szolgáló, 1998-ban a britek és írek által aláírt Nagypénteki Egyezmény gyakorlatilag érvénytelenné válhat. Cikkét így fejezi be:

"Hiszünk egy új, egyesült Írországban, ez az egyetlen jövőbeli lehetőségünk."

Ha hasonlattal akarnánk élni, olyan ez a helyzet Európa egyik legnyugatibb szigetén, mintha Erdélyt közösen kormányoznák a magyarok és a románok, Erdélyben a Jobbik lenne a legerősebb párt és az ottani vezető politikusok nyíltan követelnék a Barikád hasábjain a 64 vármegye újraegyesülését (az ír analógiában ez 32 megyét jelent, amelyből hat tartozik ma brit uralom, vagyis az Egyesült Királyság fennhatósága alá).

Persze a hasonlat csak eddig érvényes, az Ír Köztársaságban a magát marxistának definiáló Sinn Féin a melegházasság élharcosa volt és ma is politikai programjának egyik legfontosabb pontja e törvény kiterjesztése Észak-Írországra.

Ettől függetlenül érdemes odafigyelni a politikai következményekre a Brexit után.

Horváth Ádám