Az elmúlt években növekvő erőszakos iskolai események miatt a kormányzat úgy döntött, hogy bevezeti az iskolaőrséget az oktatási intézményekben. A törvény szerint az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jött létre, feladata pedig azon intézmények belső rendjének fenntartása, amelyekben erre leginkább szükség van.
A legfrissebb adatok szerint szeptemberben összesen 206 esetben volt szükség az iskolaőr közbeavatkozására, alapvetően bűnmegelőzési célú figyelemfelhívással, miközben testi kényszer alkalmazására, csupán két alkalommal volt szükség. A rendőrség adatai szerint jelenleg 422 oktatási intézményben teljesít szolgálatot iskolaőr.
Ám azóta kiderült, hogy a legtöbb intézményben már multifunkcionálissá váltak az iskolaőrök. Van olyan intézmény, ahol például a portási feladatokat is ellátják az iskolaőrök, illetve az október elsejétől bevezetett kötelező lázmérés elvégzésében is segédkeznek. Mindezen felül pedig szintén ellenőrzik, hogy a diákok például rendesen hordják-e a maszkot a folyosókon. De hallottunk olyan fővárosi iskoláról is, ahol a illemhelyeken történő dohányzás csökkent annak köszönhetően, hogy az iskolaőrök rendszeresen ellenőrzik a mosdókat.
Ugyanakkor nyilvánvalóan, így sem "tökéletes" a rendszer. Hétfőn, például az ATV híradója számolt be arról, hogy minden különösebb indok nélkül rontott rá iskolatársára egy diák, majd brutálisan meg is verte. Az incidens Komló városában történt, s mint azóta kiderült egy lány miatt történt a bűncselekmény.
"Az iskolaőrség egy tüneti kezelése a valós problémáknak"
Az utóbbi időben egyre jobban elharapódzó iskolai erőszak fékezésére a kormány úgy döntött, hogy bevezetik az iskolaőrséget. A pedagógus érdekképviseletek nem értenek egyet a kormánnyal, véleményük szerint inkább a megelőzésre és azt segítő szakemberekre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni. A Belügyminisztérium szerint az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása.
Látszatbiztonság
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az eddigi tapasztalatok eltérőek. Akadt példa olyanra, hogy
"az ígért létszámot nem töltötték fel, így a több telephellyel rendelkező intézményekben már előfordult, hogy az egyik épületben volt az iskolaőr, a másik épületbe pedig a diákok verekedése miatt rendőrt hívtak."
Jelezte, hogy a szakszervezethez nem érkezett olyan visszajelzés a pedagógusoktól, hogy bármilyen probléma is felmerült az iskolaőrökkel kapcsolatban, jelenlétük pedig legalább "látszatbiztonságot" sugároz.
Az iskolaőrség intézményével kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, hogy a PSZ egyetért azzal, hogy szükség van a pedagógusok védelmére, az oktatás nyugodt légkörének megteremtésére, de
a problémák pedagógiai megoldása helyett rendészeti eszközökkel próbálja a gondokat szőnyeg alá söpörni a kormány.
A PSZ alelnöke úgy véli, az iskolaőrség jelentős költséggel járó látszatmegoldás, indokolatlanul megfélemlítő jellegű. Ha a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusok munkájához a megfelelő körülményeket megteremtenék (pluszmunka elismerése, iskolarendőrökkel és az önkormányzatokkal megfelelően szabályozott együttműködés), az iskolai erőszakos cselekmények, a tanár-diák és diák-diák konfliktusok jelentős része megelőzhető lenne.
Hozzátette, hogy
több iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra, gyógypedagógusra és pedagógiai asszisztensre lenne szükség.
A PSZ szerint ki kell dolgozni egy olyan jelzőrendszert és eljárásrendet, amely a tanulók legkisebb agressziója, hangulatváltozása esetén azonnal jelzést ad a szülőknek, családvédelmi szakembereknek, szociális munkásoknak és a már létező iskolarendőröknek. Ha ezek a hiányosságok megszűnnek és a jelzőrendszer működésbe lép, az erőszakos cselekmények drasztikusan csökkenthetők lennének az alapfokú oktatási intézményekben. Azonban mint mondta Totyik Tamás: jelenleg nem látja, hogy
a prevencióra komolyabb erőforrást fordítana a kormány.
Kérdéseinket feltettük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy osszák meg tapasztalataikat, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. Korábban viszont úgy reagáltak, hogy az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.
Véleményük szerint az iskolaőrség létrehozása nem több tüneti kezelésnél, amit elképzelhető, hogy azonnali megoldásként él majd meg az érintettek egy része, ám felhívják a figyelmet arra is, hogy ha nem tesznek mellé komplex, preventív megoldási lehetőségeket, hatásuk csak ideiglenes lehet.
Talán még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mennyire lehet sikeresnek vagy kudarcnak ítélni az iskolaőrség intézményét, azonban sokatmondó tény, hogy az elmúlt 10 év egyik legnagyobb tapasztalata a kormányzat számára az, hogy az iskolai erőszakot rendfenntartó erőkkel kell megfékezni. Mondhatni, elég erős bizonyítványa az elmúlt évtized oktatáspolitikájának.