A lapnak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) alelnöke nyilatkozott, aki azt mondta: az egységek már egymással is versenyeznek a szakképzett munkaerőért, a napi üzemeltetési feladatok között mindenhol az első helyen szerepel az emberierőforrás-gazdálkodás.
A Balatonon kívül a Dunántúlon érvényesül erősebben a környező országok elszívó ereje a nyugat-európai országok - főleg Ausztria - közelsége miatt. Itt előfordult, hogy egy éppen nyitásra készülő szálloda alkalmazottai az utolsó pillanatban mondtak fel, így a magára maradt a tulajdonos nem tudott kinyitni. Az Alföldön viszont egyelőre gyengébb ez a szívóhatás, mert innen távolabb esnek a kivándorló munkások által kedvelt országok - számolt be tapasztalatairól Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Portfolio megkeresésére.
Hajdúszoboszlón sem súlyos a helyzet, de a helyi munkáltatóknak gyakran béremeléssel "kell" megtartani a dolgozókat, hogy ne menjenek el a Balatonra vagy külföldre (hiába, a piacgazdaság már csak ilyen, néha emelni is kell a béreket - a szerk.)
Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint régebben szlovák és román munkaerővel pótolták az elvándorló idegenforgalmi személyzetet, de mára megfordult ez az irány, és inkább a magyarok mennek Szlovákiába és Romániába (ez mindent el is árul a magyar bérhelyzetről - a szerk.). Most a leggyakoribb megoldás a betanított munkaerőt alkalmazása azokban a munkakörökben, ahol nem feltétlenül szükséges szakképesítés. A szállás biztosításával igyekeznek még az ország egész területéről megszólítani az elérhető munkaerőt, akiknek a két-három hónapra versenyképes fizetést biztosítanak. Számos vállalkozás bevonja a tanulóit, akik így a nyári időben a kötelező szakmai gyakorlat mellett fizetést is kapnak.