A jövő évi választási kampányra vonatkozóan mindenképpen van egy érdekes tanulsága az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség látványos felsülésének az EFOTT-on. Már persze azonkívül, hogy leégették magukat, amivel az ellenzéki térfél legjobb kommunikátorának, a jobbikos Jakab Péternek biztosítottak az országos sajtóban egy újabb hírverést - továbberősítve ezzel a Jakab brandet.
Videó: Jakab Péter 2 perc 30 másodperc alatt semmisítette meg az őt párizsivel provokáló KDNP-s aktivistákat
Ha túltesszük magunkat azon a híresztelésen, hogy a KDNP nevű párt tényleg létezik, és még azt is elhisszük, hogy ennek a pártnak ifjúsági szervezete van, mi több, van elég kreativitásunk elképzelni azt az állapotot, amikor egy random magyar fiatal fogja magát, és belép ebbe az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek nevezett klubba, csak akkor juthatunk csak el addig a tudományos igényű felismerésig, hogy ha ezeket a srácokat provokátorként ráküldik Jakab Péterre, akkor abból olyan érveléstechnikai vérengzés lesz, hogy azon sem kell meglepődni, ha a büszke férfiként érkező, de megszeppen
Nyilván, nem ez volt a céljuk, ezért nem mindegy, hogy
Mivel az ifjú KDNP-sek parizerrel próbálkoztak Jakab Péternél, ezért nagyon úgy tűnik, hogy továbbra sincs hatásos fegyverük a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének kommunikációjára. Nincsenek korrupciós ügyek, nincsenek nyelvvizsgaügyek, de még a 2010 előtti eseményekkel sem lehet kompromittálni - hiszen akkor még nem volt aktív részese a közéletnek.
Az már az áldozati szerepre szánt IKSZ-es fiatalok szerencsétlensége, hogy arra pedig esélyük sem volt, hogy elmondják Jakab Péter monológja közben, "a párizsit csak a prolik eszik" és/vagy "Jakab milliomos, és biztos nem is eszik minden nap párizsit". Ugyanis tényleg nem értették meg, mitől működik ez a parizeres kampány.
Amikor a Jobbik elnöke azzal az emlékezetes szelfivel beborította a közösségi médiát, Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet vezetőjével beszélgettünk a jelenségről. Arra jutottunk, hogy a parizer, avagy párizsi, mint húsipari termék a magyar társadalomban már önmagában egyfajta szimbólumként is értelmezhető.
Ez a jellemző pedig - Pék Szabolcs szerint - már önmagában hordoz egy politikai mondanivalót is, mivel bizony sokan nem szeretetből, hanem kényszerből fogyasztják olcsósága miatt ezt a gyakran lesajnált hústerméket.
Mitől ütött ekkorát a parizeres szelfi? Valójában kiket és miért nevez prolinak a Fidesz?
Nem túlzás azt állítani, hogy nagyjából egy hete, február 18-án Jakab Péter berobbantotta a Facebookot a mindössze nyolc szóból, egy szmájliból és egy szelfiből álló posztjával. A parizeres sztori ezután önálló életre kelt; a Jobbik miniszterelnök-jelöltje két alkalommal is reagált a kormánypárti interakciókra, de még egy másik ellenzéki párt, a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea is úgy érezte, részese lesz a történetnek.
Ezzel pedig eljutottunk a szociális válsághoz. Arra semmiféleképpen nem lehetett értelmes válasza a kormánypárti ifjaknak, hogy a nemzeti együttműködés tizenegyedik évében vidéken még mindig kérdés, hogy parizer vagy lakhatás. Azt sem tudták elfedni semmivel sem, hogy a borsodi iskolákban a szülőknek kell gyümölcsöt küldeni az iskolába - és ha a tehetősebbek többet küldenek, akkor minden gyerek ehet belőle.
Jakab Péter pedig nem tette meg azt a szívességet nekik, hogy transzokról, az érzékenyítésről, vagy az LMBTQ+-közösségről beszéljen velük. Arra nyilván lett volna válaszuk.
Így ha az ellenzék a megélhetési válsággal, a szegénységgel tudja tematizálni a választásokat, arra nem biztos, hogy érdemi válasz érkezik. A buzizás pedig kevés lesz. Reméljük...