Orosz tudósok szerint növekszik a jegesmedvék körében a kannibalizmus: az Északi-sarkon a jégmezők olvadása miatt egyre kisebb az életterük és kevesebb a táplálékuk, ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy egymást falják fel.
"Régóta tudjuk, hogy előfordul kannibalizmus a jegesmedvéknél, aggodalomra az ad okot, hogy míg ez korábban ritka volt, mostanában nagyon gyakran fordul elő"
- mondta Ilja Mordvincev jegyesmedveszakértő, a moszkvai Szevercov Ökológiai és Evolúciós Problémák Intézetének kutatója Szentpéterváron.
Mordvincev szerint vannak olyan évszakok, amikor nincs elegendő élelem, és a nagy hímek rátámadnak a nőstényekre és kölykeikre. A kutató ugyanakkor azt is megjegyezte: az esetszám növekedését az is magyarázhatja, hogy egyre többen dolgoznak az Északi-sarkon és így többen jelentik, ha ilyesmi történik.
"Ma már nemcsak a tudósoktól kapunk információkat, hanem az egyre növekedő számú olajmunkástól és védelmi minisztériumi alkalmazottól is"
- tette hozzá. Mint mondta, a Barents-tengernek az a vidéke, ahol a jegesmedvék vadászni szoktak, ezen a télen forgalmas útvonala lett a cseppfolyós földgázt szállító (LNG) hajóknak.
"Az Ob-öböl mindig is a jegesmedvék vadászterülete volt. De most egész évben fel van törve a jege"
- magyarázta. Oroszország, amely már most is a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázexportőre, lendületesen fejleszti LNG-kitermelését az Északi-sarkvidéken. Jelentősen növelte katonai létesítményeit is a térségben.
Vlagyimir Szokolov szerint, aki számos expedíciót vezetett már az Északi- és a Déli-sarkra, idén a jegesmedvék viselkedését az extrém időjárás változtatta meg a Spitzbergákon, mivel nagyon kevés hó esett, és eltűntek a jégtáblák.
Az orosz kutatók megfigyelték, hogy egyre több jegesmedve vándorol el hagyományos vadászterületéről, a globális felmelegedés miatt ugyanis elolvadnak a jégtáblák. Szokolov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyed évszázadban az Északi-sark jege a nyár végére 40 százalékkal csökkent. Úgy vélte: hamarosan a jegesmedvék nem tudnak majd a jégtáblákról vadászni, ezért a partvidékre és a félszigetekre vándorolnak.
Az Európai Unió, köztük Magyarország is próbálja csökkenteni ökológiai lábnyomát és az olaj-, valamint szénalapú energiatermelésről főként megújuló energiatermelésre átállni. A magyar kormány nemrég hirdette ki klímavédelmi akciótervét, ami főként az ellenzék által már korábban benyújtott javaslatokat tartalmazza, ám egyes intézkedéseket, tiltásokat, mint például a szélerőmű-parkok építéséről szóló tilalom az Orbán-kormány valamiért továbbra is életben tart.
Nem csak a klímát védhetnénk a szélerőmű-parkokkal
A Jobbik szerint a kormány klímavédelmi akciótervével két probléma is van. Elsősorban az, hogy álságos, hiszen míg a kormány korábban folyamatosan azzal vádolta az ellenzéket, hogy klímahisztit folytat, addig a most kiadott programjában szinte az összes ellenzéki javaslatot és benyújtott törvénymódosítót felhasználta. A másik pedig, hogy a tervből kimaradt a szélerőművek szerepe.