Szabásminta készítő nem lehet a vendégmunkás, aki hazánkba érkezik, mint ahogy kubikos, sőt, miniszter vagy államtitkár sem. Ezeket a munkaköröket a kormány írta törvénybe. A helyzet az, hogy nem nyugodtunk meg ettől az összesítéstől, hiszen nagyon sok területben, nagyon sok ágazatban, akár a futószalag mellett, akár az építőiparban, akár a mezőgazdaságban sem magyarok dolgoznak tömegesen, hanem a harmadik világ dolgozói - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője szombati, Cegléden tartott sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: a nagy multicégekhez vendégmunkások érkeznek, az ő lakhatásukat támogatják, annak a finanszírozásához hozzájárulnak.
Ez egy tipikus munkásszállói elhelyezés esetén nagyjából 4000 forintot jelent naponta a vendégmunkások számára. Felteszem azt a kérdést, hogyha ezt a 120 ezer forintot hozzácsapnák a magyar munkavállalók béréhez, vajon találnának-e több magyar dolgozó kezet vagy sem?
- fogalmazott a jobbikos politikus, hozzátéve, hogy véleménye szerint igen, mert normálisabb bérek mellett a magyarok szélesebb köreinek is megérné ezeket a munkaköröket betölteni, és lehet, hogy nem kellene kényszerből elvándorolni a közeli nagyvárosba, a fővárosba, vagy éppen külföldre.
A konzervatív párt képviselője
felszólította a kormányt, hogy csak olyan cégeket támogasson, akik magyarokat foglalkoztatnak, azzal foglalkozzon, hogy támogassa a magyar munkavállalók lakhatását, és normális béreinek elérését!
Z. Kárpát Dániel kifejtette: Cegléden a helyi cégek esetében is fennáll az a veszély, hogy a magyar dolgozó elől elveszik a munkahelyeket a harmadik világ dolgozói, miközben a kormány vissza nem térítendő támogatásokkal halmozza el ezeket a multicégeket.
Mint felidézte:
A Jobbik régen az asztalra tette Magyar Kvóta nevű javaslatát, amelynek lényege, hogy a magyar adófizetők befizetéseiből csak olyan multicéget támogasson a kormány, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztat, illetve a lakhatásra és egyebekre fordított különböző támogatásokat is a magyarok kapják.
A logika egyszerű: a magyar adófizetők pénzéből magyaroknak, magyarok által betöltött munkahelyekre adjanak támogatást.
Emlékezetes, a javaslatot február végén a Fidesz-KDNP-s többsége nem támogatta, egy kevésbé történelminek mondható 6:3-mal szavazta le kétharmados arányban.
Z. Kárpát szerint ha ezt sikerülne elérni, akkor Cegléd környékét sem vendégmunkások árasztanák el, a magyarok meg tudnak maradni a szülőföldjükön, a fiatalok pedig egy lakhatási programmal motivációt kaphatnának arra, hogy itt boldoguljanak, itt vállaljanak gyermekeket, itt alapítsanak családot.
Ha nem "áramvonalasítaná" a kormány a vendégmunkás-import, akkor nem kényszerülnének magyarok százezrei arra, hogy külföldre vándoroljanak.
Az asztalról lesöpört Magyar Kvóta mellé a Jobbik konzervatívok letette a védett státuszra vonatkozó törvényjavaslatot is, amely még egyértelműbb és még pontosabb. Arról szól, ha van egy adott cégnél magyar munkavállaló és vendégmunkás egyaránt, akkor ne lehessen addig elküldeni a magyart, amíg hasonló munkakörben vagy területen vendégmunkás is dolgozik a cégnél.
Z. Kárpát arról is beszélt,
amennyiben a multicégek megkapják az állami támogatást, de mégsem tartják az általuk elképzelt Magyar Kvótát, akkor az lenne a korrekt, hogy büntetőkamattal fizessék vissza a magyar adófizetők pénzéből kapott támogatásokat.
Ha ezt a hármas pajzsot meg tudjuk valósítani a magyar munkavállalók érdekében, akkor a szülőföldön való boldogulás egy sokkal reálisabb lehetőség lesz Cegléden és más városokban, községekben egyaránt.
A kényszerű kivándorlás és a vendégmunkás-import helyett a Jobbik egyértelműen a magyar munkavállalók védelmét tartja szem előtt, és ezt ajánlja a kormány figyelmébe is - zárta sorait az ellenzéki politikus.
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)