Az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik

Az ifjúsági szervezetek a pártok utánpótlását adják. De mi vezethet rá egy fiatalt arra, hogy közélettel kezdjen el foglalkozni? Miért döntenek a fiatalok, a kivándorlás mellett? Mi lehet az EP-választás tétje egy fiatal számára? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legnagyobb magyarországi ifjúsági szervezetek elnökeitől. Keresztesy Gergő a Jobbik IT részéről, Nagy Károly a TizenX-től, míg Pitz Dániel a Lehet Más a Jövőtől válaszolt az Alfahír kérdéseire.

Elvándorlás

Magyarország egyik legsúlyosabb problémája az elvándorlás. Szerintetek mi az oka annak, hogy 2010 óta több mint 600 ezer magyar hagyta el az országot? Mivel lehetne itthon maradásra bírni a fiatalokat?

Nagy Károly: Egyetértek azzal, hogy az elvándorlás az egyik legégetőbb probléma ma Magyarországon. Személyesen én azért kezdtem el politizálni, mert a barátaim többsége kiment külföldre és én is majdnem velük tartottam. Szerintem leginkább a jövőkép hiánya az, amiért a legtöbb fiatal az elvándorlás mellett dönt. A másik pedig a közélet mai állapota, ugyanis ez hat a mai fiatalokra. Arra, hogy mit gondolunk az országunkról, hatással van az, hogy mit hallunk a médiából.

Például amikor reggel közlekedek Budapesten és bele akarnak nyomni egy „migránsos” Lokált a kezembe, vagy amikor naponta szembesülök az uszító plakátokkal.

Folyamatosan ez a negatív hangulat jön át mindenhonnan.

Pitz Dániel: A legfrissebb kutatások szerint a 30 év alattiak számára az egyik legfontosabb szempont a létbiztonság. A Lehet Más a Jövő egy közérdekű adatigénylést nyújtott be a tavalyi év során, olyan vidéki városokban, ahol felsőoktatási intézmény van, hogy ott egészen pontosan hány üresen álló önkormányzati lakás van.

Ez alapján kiderült, hogy több mint 14 ezer üres lakás nincs kiadva.

Ezeket például, oda lehetne adni azoknak a fiataloknak, akik ezekben a városokban szeretnének élni. Azt látjuk, hogy a kormány szinte csak az autógyárakat támogatja. Az egész országot egy összeszerelő üzemmé alakította át. Nincs igazi karrierlehetőség azok előtt, akik a fővárosban élnek, és lehetséges, hogy vidéken nem akar mindenki szakmunkás lenni. Inkább külföldre távoznak, ahol ugyanazért a munkáért, jóval nagyobb bért kap. Arról nem is szólva, hogy az albérletért is horribilis összegeket kell kifizetni. Az LMP szeretné, hogy legyen egy közös európai minimálbér, ezért is támogattuk a Jobbik béruniós kezdeményezését, mert ez volna az egyik első lépés annak érdekében, hogy itthon lehessen tartani a fiatalokat.

Keresztesy Gergő: Egyrészt azt láthatjuk, hogy az oktatás terén minél inkább próbálják kiszorítani a fiatalokat a felsőoktatásból az államilag támogatott férőhelyek csökkentésével. Eljutunk ismét oda, hogy ismét a kiváltságosoknak lesz helye az egyetemeken, ugyanis nagyon sok diáknak nem tudják fizetni a szülei a tandíjat. Nyilván minden fiatalnál eljön az az idő, amikor szeretne saját lábra állni, ám a jelenlegi albérlet árak és fizetések mellett, még egy párnak is igen nehéz boldogulni. Nézzük meg azokat a vidéki településeket, ahol jól működött a mezőgazdaság vagy a helyi ipar. Ezek felszámolásával, teljesen „lepusztultak” ezek a települések. Elmenekültek a fiatalok, mert a szociális intézmények és az infrastruktúra is katasztrofális. A Jobbik és az Ifjúsági Tagozata úgy gondolja, hogy

Ezen felül pedig egy széleskörű bérlakásépítési programra volna szükség, hogy jobb esélyekkel tudjanak belevágni a családalapításba.

Demográfiai katasztrófa

Nagy Károly: Fontos dolog még említeni, hogy sorra jönnek ki azok a hírek, hogy a kormány több helyen is munkásszállóvá alakít át középületeket a keleti vendégmunkások számára, miközben a fiatalok többsége nem itthon képzeli el a jövőjét. A jövőben ez egy komoly demográfiai válságot idézhet elő. Ha vidéken nem lesz megfelelő munkahely és oktatás a fiatalok számára, akkor el fognak onnan menekülni.

Pitz Dániel: Vissza kell tekinteni az elmúlt évtizedek hibáira is. Például hány bezárt vasúti mellékvonal van, amely miatt több településen is megnehezedett a munkába vagy az iskolába járás. És akkor még nem beszéltünk azokról a településekről, ahol van egy busz reggel, meg van egy busz délután. Ebből következik, hogy ezekről a helyekről többen is felköltöznek Budapestre, és ha ott sem tudnak érvényesülni, akkor irány a nyugat.

Keresztesy Gergő: A belső migráció egy valóban kardinális probléma idehaza. Sajnos Magyarország rettentően fővárosközpontú. Ez azért óriási probléma, mert a vidék alig tud lehetőséget nyújtani a fiataloknak. Egyébként az országon belüli bérkülönbségek is jelentős problémát okoznak, hiszen Borsodban általában jóval kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért, mint Budapesten.

Fiatalok

Mi az oka annak, hogy a fiatalok többségében távol maradnak a politikától? Hogyan lehetne a fiatal korosztályt rábírni arra, hogy aktívabban foglalkozzon a közélettel? Miért érdemes belépni egy közéleti ifjúsági szervezetbe?

Keresztesy Gergő: (Jobbik IT) A jelenlegi politikai helyzet előidézte azt, hogy nagyon sok apolitikus fiatal lett, akiket nem érdekel a közélet és sokkal nehezebb őket megszólítani. Ennek a legfőbb oka, hogy érdemi ifjúságpolitika nincs és nem is volt Magyarországon. Fontos felhívni a fiatalabb korosztály figyelmét arra, hogy a politika színpadán olyan kérdések dőlnek el, ami őket is ugyanúgy érintheti. Beszéljünk itt arról, hogy milyen egészségügyi ellátást kap a kórházba, milyen minőségű oktatási rendszerben tanulhat, vagy helyi szinten mennyit kell fizetnie a parkolásért. A fiatalok számára úgy lehet vonzóvá tenni az ifjúsági szervezeteket, ha nemcsak a politikát ismerheti meg, hanem mondjuk kap egy közösséget, ahol új ismeretségekre vagy barátokra tehet szert. Olyan dolgokra találhat, ami nemcsak politikailag, de érzelmileg is kötheti az adott szervezethez.

Nagy Károly: (TizenX) Természetes dolog, hogy egy fiatal nem érdeklődik annyira a politika iránt. Elég, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt 30 évben milyen politikai elit uralkodott és milyen kép alakult ki a fiatalokban a politikusokról. Nekünk az a feladatunk, hogy egyfajta új generációként, olyan politikát mutassunk ezeknek az embereknek, ami szakít az előző politikai garnitúra szokásaival. Nagyon fontos az, hogy a mai fiatalokat már más csatornákon kell elérni, mint régebben. Naprakésznek kell lennünk a social média felületeken és elsősorban közösséget kell teremtenünk. Ugyanis a többségük nem zárkózik el attól, hogy olyan témákról szóljon egy beszélgetés, hogy mi legyen például az ösztöndíjakkal vagy miért szeretnének külföldre menni.

Pitz Dániel: (Lehet Más a Jövő) A legnagyobb baj az, hogy nem tudtuk a közéletet úgy tematizálni, hogy meg tudjuk szólítani a fiatalokat. Jól láthatjuk, amikor a „rabszolgatörvény” ellen tüntettünk, akkor rengetegen kimozdultak az utcára tiltakozni és nagy tömeget tudott felmutatni az ellenzék, mert a probléma nagy tömegeket érintett. Másfelől viszont, amikor tüntetés volt parlament előtt az otthonápolási díjról, ami a társadalom egy szűkebb rétegét érinti csak, akkor alig ötvenen voltunk.

Ami szerintem nagy hiba, hogyha fiatalokról beszélünk, akkor többnyire fővárosi és a felsőoktatásba tanuló fiatalokkal foglalkozunk, így a fenti példa érvényesül, csak keveseket tudunk igazán megszólítani.

Nem igazán kerül szóba a vidéken élő fiatalok sorsa. Azt érzem, hogy a pártok ifjúsági szervezetei elengedték ezeknek a fiataloknak a kezét. Ezen úgy lehetne változtatni, hogyha leutaznánk a városokba meg a kistelepülésekre. Itt például lehetne egyfajta koordinációról beszélni, hogy melyik párt ifjúsági szervezete, mely településekre látogatna el, ahova aztán lehetne közösségi programokat szervezni. Ha eltudunk kezdeni egy-egy városban közösséget kialakítani, akkor tudunk terjeszkedni és esetleg egyre több fiatalt megszólítani.

EP-választás

Az ellenzék és a kormány szerint is sorsdöntő lehet a május 26-ai EP-választás. Szerintetek mennyire fogja befolyásolni Európa, illetve Magyarország jövőjét ez a voksolás? (Az interjú május 22-én, szerdán készült – szerk.)

Pitz Dániel: Sorsdöntő kérdés, hogy a politikát miként tudjuk kezelni, ugyanis a klímaváltozás itt van a nyakunkon. Ugye látjuk, hogy hiába van május, mégis mennyire szélsőséges az időjárás. Mi azt valljuk, hogy a zöld politikát a legmagasabb szinten kell kezelni az EU-ban és Magyarországon is. Jó iránynak tartom, hogy az Európai Parlament megszavazta az egyszer használatos műanyagok betiltását. De ugyanígy küzdeni kell például a légszennyezettség ellen is, hiszen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatta, hogy

Magyarországon 2015-ben több mint 14 ezer magyar embert halt meg a levegő rossz minősége miatt.

Keresztesy Gergő: Ez valóban egy sorsdöntő választás lehet nemcsak az Európai Unió, de Magyarország szempontjából is. Több súlyos problémával is közösen kell fellépni az EU-val. A migráció kérdését nyilvánvalóan kezelni kell, de nem úgy, hogy közben ellenségképet gyártok Brüsszelből és az EU-ból, hanem egy közös megoldást kell szorgalmazni. Benne van a programunkban, hogy támogatnánk a közös határvédelmet, a Frontex segítségével. Fontosnak tartom, hogy az ellenzéki pártok minél nagyobb létszámban tudják képviselni hazánkat Brüsszelben. Orbán Viktorral ellentétben, nekünk törekednünk kell az együttműködésre. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mérhetetlen korrupció, ami ma hazánkat jellemzi, megállítsuk.

Az EU-s források ne Orbán Viktor strómanjait és családtagjait gazdagítsák, hanem fordítsák mondjuk az elhanyagolt szociális intézményekre.

Ilyen szempontból hatalmas tétje van a május 26-ai választásnak.

Nagy Károly: Egyetértek a többiekkel, ez egy sorsdöntő választás lehet. Ezt érzik a magyar emberek is. Látjuk, hogy a magyar kormány többet jár orosz barátaihoz, mint nyugati szövetségeseihez. Orbán 2007-ben azt mondta egyszer a fiataloknak:

„Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik.”

Szerintem most is hasonló a helyzet. Európa-szerte erősödni próbálnak a populisták és a rossz értelemben vett nacionalisták, akik a patriótákkal ellentétben nem a saját nemzetüket szeretik, hanem másokat gyűlölnek. Ez a választás többek között arról fog szólni, hogy sikerül-e kritikusan megerősödniük ezeknek az erőknek. Ha igen, akkor az azt fogja jelenteni, hogy ez az európai egység szét fog bomlani.Ezt azért kellene elkerülni, mert az Európai Unió globális problémákkal áll szemben. Ilyen például a migráció, de az is fontos, hogy az Európai Unió nagyhatalomként tudjon viselkedni globálisan, képes legyen felnőni az Egyesült Államok és Kína mellé – ne pedig csak játszótere legyen ezeknek a szuperhatalmaknak. Olyan embereket kell küldeni az Európai Parlamentbe, akik képesek a többi országgal kompromisszumokat kötni a legfontosabb témákban. Az éghajlatváltozás is ilyen téma, annak megoldásához nem lesz elég egy kisebb zöld frakció, egész Európára szükség van. Mi azon leszünk, hogy az ALDE és a Zöldek közösen tudjanak tenni a klímaváltozás megállításáért. Mert szerintünk zöldnek lenni a 21. században alap, ahogy demokratának lenni is az.

Hány cukrászdád van Bécsben?

Pitz Dániel: Én annyiban reagálnék, hogy szerintem az egy hibás következtetés, amikor arról beszélünk, hogy a választás arról fog szólni, hogy Orbán Viktort győzzük le. Ugyanis, amikor kizárólag erről beszélünk, azzal azt a hipotézist erősítjük, hogy valóban Orbán Viktor a legerősebb, és csak a Fidesz az egyetlen kormányzóképes erő. Szerintem nem Orbán Viktor ellen kellene kampányolni, mert minden ilyen kijelentéssel őt támogatjuk.

Károlynál arra reagálnék, hogy örülök, hogy támogatják a zöld politikát, bár akkor nem értem miért az ALDE pártcsaládhoz léptek be.  

Nagy Károly: Egyetértek azzal, hogy az ellenzéknek feladata, hogy ne csak Orbán Viktorról beszéljen. Azonban mutatni kell azokat a hibákat, amit az Orbán-rendszer, illetve az előző kormányok elkövettek. Ne felejtsük el, hogy nemcsak Orbán Viktor vezette Magyarországot az uniós tagságunk alatt, hanem az MSZP-s kormányok is, és alattuk is ugyanúgy eltűntek, illetve elherdálták a Brüsszeltől érkező pénzeket. Az ALDE-t azért választottuk, mert egy olyan progresszív pártcsalád, ahol a legjobban tudjuk képviselni a saját gondolatainkat és az európai értékeket. Szerintem az egyik legzöldebb EP-képviselőjelölt az Cseh Katalin, mert vegán és ezt kizárólag környezettudatos megfontolásból teszi. Ő egy olyan progresszív politikus, aki kiváló partnere lehet az LMP-nek is a környezetvédelem terén.

Keresztesy Gergő: Ha nem teszünk megelőző lépéseket a környezetvédelem terén, akkor nemcsak Magyarország vagy Európa, de a bolygónk jövője is veszélybe kerül. Visszatérve, Orbán Viktorról azért fontos beszélni, mert az a külpolitika, amelyet jelenleg folytat, veszélyezteti hazánk jövőjét.

Mondanám, hogy nem kell a Fideszről beszélni, ha már ott tartanánk, hogy „hány cukrászdánk van Bécsben”, de amikor ezzel kampányoltak 2004-ben, akkor rengeteg szép ígéret hangzott el, melyből sok minden nem valósult meg az emberek számára.

Közbeszéd

Szerintetek minek köszönhető, hogy a politikai közbeszéd állapota ennyire rossz helyzetben van? Az utóbbi években hihetetlenül népszerű lett az O1G. De itt van Bangóné nyilatkozata, amely szerint „lepatkányozta” a Fidesz szavazóit. A kormány oldalán pedig van egy Bayer Zsolt vagy egy Kövér László, akik különböző társadalmi csoportok ellen tesznek vállalhatatlan kijelentéseket.

Keresztesy Gergő: A Fidesz lényegében program nélkül vág bele mindig a választásokba. Miközben van több ellenzéki párt is, amely igen komoly programokat tesz le az asztalra. Egyedül a kormány nem rendelkezik programmal. Egybites üzenetekkel próbálnak meg kommunikálni a választók felé. Másfelől, uszítással és gyűlölettel próbál meg az érzelmekre hatni.

A tavalyi választás előtt például, soha nem látható karaktergyilkosságot vezényeltek le Vona Gábor ellen.

Nevezték őt homoszexuálisnak, de török terroristának is. Eljutottunk oda, hogy a hétköznapi embert előbb érdekelte az, hogy vajon Vona Gábornak vannak-e meleg kapcsolatai, mint az, hogy összeomlik-e a körzetében az egészségügyi ellátás. Ezen mi úgy tudunk csak változtatni, ha mindenhova elmegyünk személyesen az emberekhez és felhívjuk a figyelmüket a helyi problémákra. Ilyen minősíthetetlen módon, ahogy a kormány kommunikál, nem lehet politikai párbeszédet folytatni egyszerűen.

Nagy Károly: A Fidesz egyik legnagyobb rombolása az, hogy a magyar parlamentarizmust, a magyar közbeszédet teljesen „porig alázta”. Orbán Viktor amikor egy képviselő kérdésére csak annyit tudott felelni, hogy „Boldog Karácsonyt” az nagyjából a magyar demokrácia semmibevétele, megalázása volt. Ez egy olyan bűn, amire általában a fideszesek sem tudnak mit mondani egy vita során. Hiszen a vitakultúra egy olyan konzervatív érték, amivel alapesetben ők is egyetértenek. Másrészről azonban az ellenzék is beleáll ebbe. Szerintem ez sem jó. Ám, mivel a legtöbb esetben már nincs az ellenzéknek más tere a nyilvánosságban, így egy-egy fricskával próbálnak meg érdeklődést kelteni. És emiatt versenyeznek egymással, hogy ki tud minél hangzatosabbat mondani, de ez nem a helyes irány.

Ezért is kell elítélni Bangóné patkányozását. Azon túl, hogy sületlenség, még bántó is. A választók megsértésének egyáltalán nincs helye a közéletben.

Pitz Dániel: Mindannyiunk felelőssége, hogy a közbeszédet hogyan alakítjuk. Amikor a múlt héten Kövér László arról beszélt, hogy „az a meleg, aki örökbe akar fogadni egy gyereket, az pedofil”, addig ezt a kijelentést nem tudjuk hitelesen támadni, amíg az ellenzék O1G-zik. Kicsit magunkba is kell nézni, mert amíg Orbánt spermának hívjuk, addig nem tudunk velük érdemben szembeszállni. Ettől függetlenül nagyon örültem annak, hogy Kövér beszéde után utcára vonult az ellenzék, mert ez egy olyan vállalhatatlan kijelentés volt, ami ellen igenis tiltakozni kell.

Először az ellenzéki médiát kellene helyre tenni

Keresztesy Gergő: Azért emeljük ki, hogy az ellenzéknek igen szűkösek a lehetőségei. A rengeteg támadásra, amely minket ért, reagálni kell, de úgy igen nehéz, ha kapunk összesen 5 percet a közmédiában, hogy bemutassuk a programunkat. Ennyi idő alatt egész egyszerűen lehetetlen. Nem csoda, ha több ellenzéki politikus is inkább a „trollkodásra” használja ezt az időt. Megalázó, hogy a folyamatos kormánypropaganda mellett csupán öt percet kapunk.

Nagy Károly: Jól mutatja a média jelenlegi helyzetét, hogy az alig olvasott kormánylapokat csak kormányzati hirdetésekkel tudják fenntartani, mert máskülönben csődbe mennének.

Ezzel szemben a Magyar Hang című újságot csak Pozsonyban tudják kinyomtatni, mert nincs olyan magyar nyomda, amely elmerné vállalni ezt.

Az O1G jelenség mögött inkább az áll, hogy az ellenzék mozgástere egyre jobban szűkül és az emberek végső elkeseredésükben már csak ennyit tudnak mondani.

Pitz Dániel: Egyetértek, hogy bulvárpolitizálás zajlik, de ez az ellenzéki média felelőssége is. Mindig akad olyan újságíró, aki „óriási kutatómunka után” kihozza, hogy Ungár Péter Schmidt Mária fia és emiatt ő nem is lehet valódi ellenzéki politikus. Majd miután kiállunk sajtótájékoztatóra akkor ugyanezen „elfogult” újságírók kérdeznek minket, hogy miért nem fog össze másokkal az LMP. Először itt, az ellenzéki médiát kéne helyre tenni, mert sok esetben semmivel sem jobb, mint a kormánypárti média.

2022

Szerintetek 2022-re milyen formációt kell magára öltenie az ellenzéknek? Legyen egy ún. centrumpárti összefogás, vagy kizárólag a teljes ellenzéki összefogás vezethet eredményre. Másrészt szerintetek mely témák mentén lenne érdemes politizálnia az ellenzéknek, hogy a kormánypárti és az otthonmaradó szavazókat is meg lehessen szólítani.

Nagy Károly: Fontos, hogy megértsük miért szavaz egy fideszes a kormányra. Április 8-a után még nem végezte el az ellenzék ezt a feladatot. Akárhogy is nézzük, ha az ember a kormánypártra tekintett, akkor valamiféle alternatívát, kormányzóképességet látott, míg az ellenzék részéről csak vitákat lehetett hallani, meg egymással voltak elfoglalva. Ezen feltétlenül változtatni kell, ha valóban kormányváltást szeretnénk. Én nem mennék bele, hogy egészen pontosan mit kellene tenni 2022-re, mivel még elég messze van, addig bármi történhet idehaza és a világban is. Most két nagyon fontos választás is lesz, egy vasárnap, a másik pedig októberben. Addig még kétszer is átrendeződhetnek a belpolitikai viszonyok. Azzal meg kell barátkozni ugyanakkor, hogy ilyen rendszerbe kell felmenni a pályára. Ha valóban szeretnénk kormányváltást, akkor meg kell határozni, melyek lehetnek azok a közös pontok, amelyek mentén együttműködhetünk. Túl azon, hogy támogatom a széleskörű összefogást és támogatom, hogy 3 év múlva is egy széleskörű együttműködés legyen, mi azért nem felejtettük el, hogy miért kezdtünk el politizálni azokban a pártokban, amelyeknek most a tagjai vagyunk.

Pitz Dániel: Egyrészt meg kell mutatni, hogy az ellenzék is kormányzóképes tud lenni. Vissza kell szereznünk a szavazók bizalmát, hogyha kormányra kerülünk, akkor mi tisztességesen tudjuk vezetni az országot.

Az összefogást én egy pótcselekvésnek tartom, mert sokkal könnyebb beszélni róla, mintha alternatívát próbálnánk kínálni.

Sőt, nemcsak alternatívát kell kínálnunk, de ezt az üzenetet személyesen el is kell juttatni a választókhoz. Az önkormányzati választás nyilván egy nagy próbatétel lesz. Budapesten az lenne a legjobb megoldás, ha koordinálni tudnánk és minden kerületben egyetlen egy ellenzéki jelölt lenne. A nagyvárosokban viszont az a legfontosabb, hogy megtaláljuk helyben azt a jelöltet, aki a legjobban tudja vezetni a települést. Ott szerintem nem a pártlogót, hanem a személyt kell nézni. Remélem, hogy 2022-re a három centrumpárt lesz, aki méltó kihívóként indulhat és megtudja verni az óbaloldalt, mert én nem értek egyet azzal, hogy az ördöggel is össze kell fogni. Mindig eszünkbe kell tartani, hogy miért is jött létre a Jobbik vagy az LMP. De nem is olyan rég eszembe jutott a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak korábbi nyilatkozata is, hogy nem kell feltétlenül összefogni mindenkivel.

Keresztesy Gergő: Nehéz megmondani, hogy mi várható 2022-re. Egy dologra törekednünk kell: az elmúlt 30 évet kell leváltani. Rengeteg ember ábrándult ki a politikából az elmúlt évtizedekben a felelőtlen politizálás miatt. És igazat adok abban, hogy a fideszes szavazókat meg kell tudni szólítani. De azt is figyelembe kell venni, hogy a tavalyi választáson sokan otthon maradtak.

Az ifjúsági szervezeteknek is nagy szerepe lehet abban, hogy visszaadjuk az emberek hitét, hogy lehet Magyarországon tisztességes politikát folytatni.

Jelenleg ugyanis ez hiányzik leginkább az embereknek. Ha együttműködésben gondolkodunk, akkor fontos, hogy meglegyenek azok a nemzeti minimumok, amelyek mentén lehet politizálni. Habár sok mindenben nem értünk egyet, mi hárman bármikor meg tudjuk ezt vitatni. Az se véletlen, hogy a kormányzópárt ifjúsági szervezetei soha nem ülnek velünk egy asztalnál és a baloldali pártok ifjúsági szervezetei sem jönnek el. Nagyon remélem, hogy a jövőben is le tudunk ülni egy asztalhoz, mert ez lehet a siker kulcsa, a jövő záloga.