A vicc ismert, de akinek mégsem, annak íme:
– Mi a neve?
– Kovács Gültem.
– Micsoda? Honnan jött ez a név?
– Amikor megszülettem, apám megkérdezte anyámat, mi legyen a gyerek neve. Anyám meg annyit válaszolt, „nem tudom, legyengültem”.
A közelmúltban az Országgyűlés többek közt olyan „fontos” ügyekről is tárgyalt, mint Kósa Lajos előterjesztése Az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról című törvényjavaslat. Az már nem a vicc része, hogy ez az előterjesztés csaknem egy órát vett el a honatyák idejéből, a fideszesek – beleértve az előterjesztőt, az államtitkárt és a vezérszónokot is – hosszan sorolták érveiket az előterjesztés mellett.
Végül is rendben, azért kapják tőlünk, adófizetőktől a fizetésüket, hogy érvekkel meggyőzzék a másikat. Rendben van az is, hogy a viccben is szereplő Gültem (fantázia)név ne legyen anyakönyvezhető.
A közelmúlt másik nagy közéleti turbulenciát okozó eseménye a devizahitelesek újranyílt dossziéja. Bár Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője sajtótájékoztatóin és egyéb közszereplései során úgy fogalmaz, az általuk beterjesztett Lex Marczingós arra szolgál, hogy újranyílhassanak ezek az ügyek, és végre igazságot szolgáltassanak több százezer, az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélete szerint is megkárosított családnak (tehát a magyar lakosság egy jelentős százalékának), mi úgy véljük,
ezek a dossziék már a nyilvánosság erejével már újranyíltak,
ugyanis az emberek beszélnek róluk, a politikusokat önként vagy kényszerből, de valamilyen szinten megszólalásra kényszerítik.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden tárgyalta a devizahitelesekkel kapcsolatos javaslatcsomagot. A három indítvány tartalma:
– a kilakoltatások és végrehajtások felfüggesztése,
– igazságtétel a megkárosított hitelfelvevők számára,
– az igazságtétel módjának kidolgozása az az érintettek bevonásával egy vizsgálóbizottság révén.
A plénum 47 percen keresztül „vitázott” az előterjesztésekről. Az idézőjel nem véletlen. A vitához ugyanis egy polgári demokráciában az kell, hogy az eltérő véleményt képviselő felek ismertessék álláspontjukat, érvekkel támasszák alá azt, majd a végén egy kompromisszummal kialakítsanak egy mindenki számára elfogadható megoldást.
Az eredmény ugye ismert, a fideszesek még tartózkodni sem mertek a szavazásnál, rendkívül bátor gombnyomással mondtak nemet a devizakárosultak megsegítésére. Ami azonban vérlázító, hogy
egyetlen kormánypárti képviselő egyetlen szóval nem érvelt saját, elutasító álláspontja mellett.
Feltéve, hogy az valóban saját álláspontja, és nem a pártközpontból kapott utasítás.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is kapott erre vonatkozó kérdést, aki már-már arcpirító nemtörődömséggel azzal hárított, hogy ez a Kúriára és a bíróságokra ró feladatokat, nem pedig a törvényhozásra vagy a végrehajtó hatalomra.
Mintha neki kormánytagként és nem mellesleg megválasztott országgyűlési képviselőként nem lenne befolyása arra, hogy milyen jogszabályok alapján végezze feladatát az igazságszolgáltatás.
Az EUB ítélete persze így is érvényes, csak jóval nehezebb lesz annak érvényt szerezni. A fideszesek láthatóan arra játszanak, hogy a döntés ne egyszerre módosítsa az összes devizahitel-szerződést, hanem az érintettek családoknak egyesével kelljen pereskedniük. Holott a törvényhozásnak pont most lenne lehetősége egy csapásra, végleg és igazságosan lezárni a devizakárosultak ügyét. De napnál világosabb, mi a fideszesek hozzáállása: hosszú szájtépés a keresztnevekről, nulla érv a devizakárosultak érdekében.
Értik, ugye?
Kovács Gültem keresztneve sokkal fontosabb a fideszes politikusok számára, mint a több millió forinttal megkárosított családapák, családanyák és gyermekek.
Ez a megkárosítás azonban nem áll meg a pénztárcánál. Az egzisztenciális ellehetetlenítés elmaradt családi beruházásokat, elmaradt nyaralásokat, pihenéseket, romló egészségügyi állapotot, horribile dictu elkeseredettségben a halálba menekülést is okozta.
Sőt, aktívan hozzájárult a továbbra is tragikus demográfiai adatokhoz, hiszen a több tízezer forinttal megugrott törlesztőrészletek tervezett gyermekek meg nem születését is okozták: ahelyett, hogy a gyarapodni vágyó család babakocsit, gyerekcipőt, pelenkát, bébiételt vett volna, kénytelenek voltak az erre szánt pénzt a banknak adni.
A közelmúlt így rávilágított arra ki, ki áll a bankok meg az egyszer használatos keresztnevek, és ki a több százezer család oldalán.