A válaszadók 77 százaléka hallott Vona Gábor írásáról, az életkorral együtt nőtt az bejegyzés ismertsége. Miközben a Fidesz politikusai hetekig minden fórumon bocsánatkérést követeltek, a megkérdezettek 89 százaléka nem tudta, hogy hol tette közzé nyilatkozatát a Jobbik elnöke, és 84 százalék nem is olvasta az eredeti nyilatkozatot. Mégis az ellenzéki pártok szavazóinak 11-53 százaléka és a Fidesz-szavazók 82 százaléka gondolja, hogy az sértő volt. A teljes szöveg megismerése előtt a törésvonal a kormánypártiak és ellenzékiek véleménye között húzódott. Mindez jelzi, hogy a válaszadók többsége olyan témáról nyilvánított véleményt a propaganda hatására, amelyről valódi információkkal nem is rendelkezett. Főképp a Fidesz-táborban hatott a propaganda, az idősebbeket még erősebben befolyásolta a kormány által kontrollált, torzított média.
Aki valóban olvasta, az nem tartja sértőnek Vona Gábor nyilatkozatát
A kutatás arra is kíváncsi volt, miként változott meg a válaszadók Facebook-posztról alkotott véleménye Vona Gábor bejegyzésének felolvasása után. Azok közül, akiknek határozott véleménye volt az eredeti poszt felolvasása után is a témában, 78 százaléka gondolja már, hogy Vona Gábor írásával csak a társadalom – különösen a nyugdíjasok körében tapasztalható – megosztottságára akarta felhívni a figyelmet. Még a határozott véleménnyel bíró Fidesz-szavazók 61 százaléka is megváltoztatta a véleményét, de minél inkább haladunk felfelé életkorban, annál kevésbé igaz ez.
A felolvasás után határozott véleménnyel rendelkező válaszadók közel 69 százaléka már úgy látja, hogy a kormány tudatosan félrevezette a közvéleményt a témában.
– hangsúlyozza a kutatóintézet közleménye. Ez az érték csupán azért ilyen „alacsony”, mert a véleményt nyilvánító Fidesz-szavazók lényegesen alacsonyabb aránya, csupán mintegy 35 százaléka véli így. Nélkülük 80 százalék felett lehetne ez az érték.
A Fidesznek kellene bocsánatot kérnie
Az Iránytű kiemeli: a teljes szöveg megismerése után a pártválasztók szinte egyöntetűen úgy látják, hogy a Fidesznek kellene bocsánatot kérnie, és nem Vona Gábornak. A Jobbik, az MSZP, a DK és a Momentum szavazói közül gyakorlatilag senki nem látja indokoltnak, hogy a néppárti vezető kérjen bocsánatot, és a többi párt részéről is elenyésző a bocsánatkérést igénylők száma. Az LMP, a nem szavazók, az Együtt–Párbeszéd szimpatizánsai közül akad még egy kisebbség, aki az eredeti szöveg megismerése után is szorgalmazná a bocsánatkérést.
Legkevésbé a Momentum szavazói fogadták el a kormánypárti álláspontot, de a megkérdezett DK-szimpatizánsok is igen jelentős mértékben helyezkedtek szembe a kormánypárti sajtó által sugalmazott véleményekkel. A többi párt esetében is az elolvasás előtti és utáni vélemények igen markánsan különböztek egymástól.
Az Iránytű Intézet úgy véli, a nyugdíjasok gyakran hallomásból, félinformációkból tájékozódnak, és sokkal nehezebben változtatják meg a véleményüket, mint a fiatalabbak, tehát éppen a legérintettebbeket sikerült jelentősebb mértékben befolyásolni. Mivel az eredeti forrást ritkán olvassák el a szavazók, a propaganda által sugallt értelmezés könnyen nyerhet teret.
A teljes kutatás ide kattintva tölthető le.