A kelet-pakisztáni Lahorban mintegy ötezren gyűltek össze a francia magazin elleni tiltakozásra. "Mozgalmat indítunk a szeretett prófétánkat sértő karikatúrák ellen" - mondta Háfiz Szaid, az egyebek közt a szomszédos India elleni támadások miatt betiltott, Laskar-e-Taiba (Igazak Hadserege) nevű szélsőséges szervezet alapítója.
Szaid arra sürgette a pakisztáni kereskedőket, hogy állítsák le a francia termékek behozatalát, a pakisztáni vezetőket pedig arra, hogy próbáljanak meg nemzetközi törvényt elfogadtatni az istenkáromlás büntetésére. Pakisztánban halállal sújtható a blaszfémia. Lahorban részt vettek a demonstráción a radikális Dzsamáat-ud-Dava tagjai is.
Felvonulások voltak az ország legnagyobb városában, Karacsiban, valamint Kvettában, Pesavarban, Multánban és másutt is. Karacsiban több mint kétezren tüntettek, a Dzsamáat-e-Iszlámi vallási párt szervezte az országalapító Muhammad Ali Dzsinna mauzóleumáig vonuló menetet. Keresztény papok küldöttsége is csatlakozott hozzájuk a muzulmánokkal való szolidaritásuk kifejezéseképpen.
A Charlie Hebdo rajza "intoleráns, tiszteletlen, gyűlöletről és érzéketlenségről tanúskodik", és "kigúnyolja a muzulmán vallás legtiszteltebb alakját" - vélekedett vasárnapi közleményében a dzsiddai székhelyű OIC emberjogi bizottsága, mindamellett "további mérsékletre" szólította fel a muzulmánokat a helyenként erőszakba torkolló tüntetések nyomán. A leghevesebb demonstrációk az afrikai Nigerben voltak, ahol tízen meghaltak és legalább nyolc templomot felgyújtottak.
A franciák is unják már
Egy vasárnap publikált közvélemény kutatás szerint a franciák csaknem fele elítéli a Mohamed prófétáról készült sértő karikatúrákat.
A Journal du Dimanche című francia lap megbízásából készült felmérés eredményei azt mutatják, messze nem olyan egységes a francia társadalom a Charlie Hebdo-mészárlás után a médiában kialakult „csakazértis” hangulat támogatásában, mint, ahogy az kívülről látszódhat. A válaszadók 42 százaléka szerint nem kellene a muszlimok vallásos érzéseibe gázoló karikatúrákat közzé tenni a sajtóban, mert így úgy tűnik, mintha mindannyiukat támadnák. 50 százalékuk úgy véli, vissza kellene térni a szólásszabadság bizonyos szintű korlátozásához.