Telefonon hívtuk a Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola titkárságát, ahol először ígéretet tettek, hogy 10-15 perc múlva visszahívnak, majd végül kénytelenek voltunk két óra múlva újra próbálkozni, hogy el tudjuk érni az igazgatónőt. Karlné Purczeld Erika nem volt kifejezetten közlékeny, bármilyen kérdést is tettünk fel a koponyatörést eredményező súlyos iskolai erőszak kapcsán, annyit ismételgetett csak, hogy "az iskola a törvényi keretek között jár el, és folyamatban van az ügy". Szerettük volna megtudni, hogy ez bővebben mit takar, elkezdődött-e már a fegyelmi eljárás, meghallgatták-e már az érintett diákokat és a szülőket, mire számíthatunk, de nem volt hajlandó többet elárulni. Természetesen szerettük volna megnyugtatni olvasóinkat, hogy az iskolában erőszakos cselekményekre eddig még nem volt példa, és ezért ennél a kiugróan durva esetnél a legkeményebb szigorral fognak élni, de amikor azt kérdeztük, hogy gyakoriak-e az ehhez hasonló események, letette a telefont.
A félreértések elkerülése végett
Mivel tudjuk, hogy bizonyára ezt a cikkünket is fogja olvasni, valamint más intézményvezetők is tájékozódhatnak az esetről, így szeretnénk leszögezni azt, hogy hírportálunknak nem célja egyik iskola lejáratása sem. Jelen esetben szerettük volna, ha az intézmény neve is csak már az erőszakos cselekményekkel szembeni megfelelő szigor alkalmazása kapcsán szerepelne a cikkünkben, így a korábbiban nem is írtuk ki. Úgy látszik, hogy ahelyett, hogy ezt méltányolták volna, még ránk haragszanak, amiért egy gyalázatos eseményről nem hallgattunk.
Tudjuk azt, hogy egyetlen intézmény hírnevének sem tesz jót az, ha a nevét az iskolai erőszakkal hozzák összefüggésbe, így az ilyen esetekről szóló cikkeinknek mindig alaposan utánajárunk, és minden esetben megpróbáljuk megadni a lehetőséget arra, hogy az iskola bebizonyítsa azt, hogy mindent megtesz a diákjai épségéért és biztonságáért. Tapasztalatunk azonban sajnos egyre gyakrabban az, hogy az intézményvezetők szívesebben söpörnék a szőnyeg alá a problémákat, sokszor inkább megpróbálják meggyőzni a szülőket arról, hogy ne is tegyenek feljelentést, hogy "házon belül" oldják meg. Kísértetiesen hasonlít ez ahhoz, amikor a rendőrség azon része, amelyik túl lusta ahhoz, hogy intézkedjen, inkább meggyőzi a sértettet, hogy ne is tegyen feljelentést, mert "úgyis fölösleges".
Egyeztető eljárás
Mint megtudtuk, a bántalmazott gyermek sérülései lehet, hogy súlyosabbak, mint amilyennek korábban tűntek, és még folynak az orvosi vizsgálatok. A felelősségrevonás pedig két szálon fut. A rendőrség szerdára tanúkihallgatásra, az iskola pedig csütörtökre egyeztető eljárásra hívta be a sértett gyermeket és szüleit. Az egyeztető eljárás hasonló a békéltetéshez, célja az, hogy a kötelességszegő és a sértett tanuló között párbeszéd alakuljon ki, és ennek keretében megszülessen egy megállapodás a sérelem orvoslására. Számos esetben hatékony ez, hiszen tucatszám történnek olyan összetűzések, diákcsínyek, amelyek felnőttek bevonásával elsimíthatók. Ugyanakkor az is teljesen érthető, ha egy gyermek egy komoly fizikai és lelki sérülés elszenvedése után nem akar a bántalmazójával és annak szüleivel beszélni, ahogyan az is érthető, ha egy szülő nem szívesen teszi ki a súlyos traumát átélő gyermekét egy ilyen eljárásnak.
Jelen esetben a sértett gyermek édesanyja hírportálunknak elmondta, hogy nem szeretné elvinni gyermekét az egyeztetésre, de az igazgatónőtől azt a választ kapta, hogy "ezt nem ő dönti el". Úgy tudjuk, hogy a jogszabályok szerint nem kötelezhető a szülő erre, így ezt a hozzáállást nem teljesen értjük, de a fent részletezett okok miatt ezt sem tudtuk megérdeklődni az intézményvezetőtől.
Akár ki is lehetne rúgni
A köznevelési törvény szabályozza, hogy egy iskolában milyen fegyelmi eljárás folytatható le. Az 58.§ szerint amennyiben "a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető." A büntetés lehet többek közt megrovás, juttatások csökkentése, áthelyezés, de akár kizárás is. Amennyiben tanköteles diákról van szó, úgy szintén alkalmazható a kizárás, de csak "rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén".
Azt, hogy egy koponyatörést eredményező bántalmazás rendkívülinek minősül-e, azt a fegyelmi eljárást lefolytató intézménynek kell eldöntenie. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen döntés születik, és annak eredményéről természetesen beszámolunk, hiszen ahogy jeleztük, fontos az, hogy egy (fogjuk rá) sokszor nehezen megelőzhető iskolai bántalmazást hol mennyire vesznek komolyan, milyen retoziók érik a bántalmazót.