A Csin-fejedelemség a központi kínai területek peremkerületén, közel a hunokhoz alakult meg.
Uralkodóik a Sárga-folyó partján kialakított piacokon kereskedtek a félelmetes északi népekkel, a hunokkal. Az egyik nagy piachely Tiansui volt, de a folyópart más helyein is élénk kereskedőhelyek alakultak.
Már az ókorban az a szóbeszéd járta, hogy Csin Si Huangdi maga is „barbár”, vagyis északi származású volt és államszervezési módszereit a hunoktól tanulta, ezért tudott győzni a többi fejedelemség felett.
A városmaradványokra a mai kínai metropolisz, Xian Janliang negyedében találtak, amely már a Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 476-221) jelentős központnak számított.
A kínai kutatók szerint az első jelentős államszervezeti reformokat már Sang Jang megkezdte a Kr. e. 4. században, és lefektette a kínai jogrendszer alapjait.
Sokan úgy vélik, hogy ez megalapozta Csin későbbi nagyságát és nagyban neki volt köszönhető, hogy később Csin Si Huangdi egyesíteni tudta a kis fejedelemségeket.
Eddig a régészek megtalálni vélték a palota helyét, és a főteret. Nagyon sok kerámia és ősi írások nyomaira is bukkantak. Az egyik kerámia darabon szarvas ábrázolások láthatók.
A város 35 évig volt a Csinek fővárosa, fokozatosan délre költöztek, majd Csin Si Huangdi Csangant alapította meg (ma: Hszain) és ez lett a kínai birodalom fővárosa hosszú időre.