Rengeteg kiváló magyar tudós született, forradalmi újítást jelentő találmányokat alkottak, viszont legtöbbjük ötlete határainkon kívül bontakozhatott ki, jellemzően a profitorientáltság miatt.
A tudománytörténész szerint Trianon után a nemzet energiaforrás nélkül maradt, aminek hatására a magyar ipar korszerűsítésbe kezdett. Az ország villamosítása és a hőerőművek építése azóta is hatással van a belföldi energiaiparra, ugyanis akkor fektették le annak a rendszernek az alapjait, melynek köszönhetően nem szembesültünk komoly fennakadással a villamosenergia ellátásban.
A rendszerváltozás után azonban az ipar teljesen leépült. A privatizáció is oroszlánrészt vállalt ebben, a határok megnyitása pedig versenyképtelenné tette a magyar technológiát. Jeszenszky Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegtermelés helyett a szellemi tőkénkre ildomos alapozni, a közvetlen értéktermelésnek kell meghatározónak lennie.
„A tömeggyártás területén nem tudunk és nem is akarunk a kínai munkabérek szintjére beállni. Kis országként a nagy szellemi hányad területén vannak lehetőségeink. A kínai olcsó termékekből nem lesz magyar GDP.”