Kirill pátriárkát, polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajevet 2009-ben választotta meg az Orosz Ortodox Egyház Helyi Tanácsa Moszkva és egész Oroszország pátriárkájává. A Népszava azonban arról ír,
többen is azzal vádolták, hogy Mihajlov fedőnéven a KGB ügynöke volt.
Nem alaptalanul, ugyanis Felix Corley, a szovjet titkosszolgálatok archívumainak kutatója szerint
A moszkvai egyházvezető a megválasztását követően szorgalmazta a radikális jobboldali csoportok elleni fellépést, 2012-ben felszólította a kormányt, kezdjen párbeszédet a szabad választásokat követelő tüntetőkkel, de később jobbra kormányozta az orosz ortodox egyházat. Mára pedig a lap szerint túlzottan szoros kapcsolatokat alakított ki a hatalommal, Vlagyimir Putyin elnökségét valóságos csodának nevezte, támogatta az Ukrajna elleni agressziót, az orosz csapatok ellen harcolók mögött pedig szerinte gonosz erők állnak.
Kirill pátriárka azon véleményét sem rejtette véka alá, hogy szerinte Nyugat-Európában „militáns ateizmus” uralkodik, de az abortuszt és az eutanáziát is ellenzi, akárcsak a mesterséges megtermékenyítést. Felszólalt még a polgári esküvő intézménye ellen is. Több alkalommal is kijelentette, meglátása szerint összefüggés van az ember erkölcsi hozzáállása és a természeti katasztrófák között.
Orbánék tiltakozása miatt lekerült a szankciós listáról Kirill pátriárka, hogy ne vétózzon Magyarország
A magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt lekerült az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka az Európai Unió szankciós listájáról - erről számolt be több uniós diplomatára hivatkozva az Euronews.
Ismeretes, az utóbbi időben Kirill pátriárka személye valamelyest felértékelődött az európai politikában, tekintve, hogy a magyar kormány miatta fenyegetőzött vétóval a végsőkig az Oroszország elleni uniós szankciók hatódik köréről szóló döntés kapcsán. Végül a hazai vezetés tiltakozása révén az ortodox egyházfő lekerült a szankciós listáról.
Orbán Viktorék azzal érveltek, hogy a vallásszabadságot kívánták megvédeni.
Az Orbán-kormány vétófenyegetése mögött a Népszava szerint egyrészt az állhat, hogy Kirill ugyanazon fundamentalista kereszténységnek a képviselője, mint a magyar kormány. Másrészt a kabinet azért nem akar szembemenni a pátriárkával, mert vélhetően még mindig reménykedik abban, hogy Budapesten létrejöhet egy újabb csúcstalálkozó a pápa és közötte. Ezáltal a lap szerint a kormány a kereszténység és az ökumenizmus legfőbb letéteményesének nevezhetné magát.