Koppenhága sem változtat semmin?

A két halálos áldozattal járó támadást követő reakciókból nem sejlik fel a megoldás lehetősége.

Aggasztó, hogy még mindig alapvető értéknek tartják a Mohamed prófétáról készített gúnyrajzokat.

David Cameron brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár is elítélte vasárnap a hétvégi koppenhágai kettős merényletet, amelynek két halottja és öt sebesültje volt.

Mint ismert, a dán fővárosban az első támadás még szombaton történt, ennek célpontja valószínűleg egy svéd karikaturista volt, aki szintén a prófétáról szóló gúnyrajzaival vált ismertté. A másik, éjfél utáni lövöldözésnek egy zsinagógánál egy zsidó biztonsági őr esett áldozatul, két rendőr megsebesült.

Vasárnap kora reggel a valószínűsített támadót a rendőrök a Norrebro pályaudvar közelében lelőtték, amikor visszatért ahhoz a házhoz, amelyet a hatóságok akkor már szemmel tartottak.

Cameron az áldozatoknak és hozzátartozóiknak címzett közleményében "a véleménynyilvánítási szabadság és a vallásszabadság elleni szörnyű támadásnak" minősítette a lövöldözéseket.

Dánia és az Egyesült Királyság két fejlett, többetnikumú és többvallású demokrácia, és sohasem fogjuk megengedni, hogy ilyen erőszakcselekmények kárt okozzanak az értékeiknek - tette hozzá a kormányfő, teljes támogatásáról biztosítva a koppenhágai kormányt.

Ezek alapján kijelenthető, az angol kormányfőben továbbra sem merül fel annak a lehetősége, hogy esetleg ezek a karikatúrák minősülnek vallásszabadság elleni szörnyű támadásnak. Ezzel együtt rég rossz, ha egy-egy ilyen gúnyrajz számít az európai kultúra értékének, a sajtószabadságról pedig azért visszás beszélni, mert ha netán az említett svéd Mózesből csinált volna viccet, már rég kiírta volna magát a nyugati civilizáció kultúrköréből.

Merkel telefonon sütötte el a kötelező lózungokat. Helle Thorning-Schmidt dán kormányfőnek elmondta, hogy elítéli "az emberi méltóság semmibevételét", ami szerinte e támadásokból árad. A kancellár hangsúlyozta, hogy "Németország szilárdan Dánia oldalán áll", és azt ígérte kolléganőjének, hogy "szoros kapcsolatban maradnak a terrorizmus elleni küzdelem intézkedéseit illetően".

Donald Tusk, az uniós országok csúcsvezetőit összefogó Európai Tanács elnöke is azt az álláspontot képviseli, hogy Európát ismét olyan cselekmény rázta meg, amely a jelek szerint "alapvető értékeink és szabadságaink ellen intézett brutális terrortámadás" volt.

Majd némi önellenmondásba keveredve hozzátette a lengyel politikus: az ilyen cselekedetek csak megerősítik azok elszántságát, akik mindenfajta szélsőségességgel szemben küzdenek.

Főleg a vallási, de a többi hagyományos érték (pl.: család) ellen küzdő szélsőséges liberalizmus továbbra sem jelent fenyegetést Tusk szerint, sőt inkább azt hangoztatta, hogy a brüsszeli EU-csúcstalálkozón előre fognak lépni a terrorizmus elleni harc újabb kiemelt szempontjainak érvényesítésében, együttesen fognak szembeszállni a fenyegetéssel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elfogadhatatlannak bélyegezte a "nyitott, szabad és demokratikus társadalmak, illetve a dániai zsidó közösség ellen elkövetett támadásokat". A norvég politikus hangsúlyozta, hogy a NATO kiáll Dánia, a szövetség tagja mellett a terrorral szemben.

Míg Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Twitter-bejegyzésben azt emelte ki, hogy az ilyen gyáva támadások az alapvető értékeket veszik célba, de Európa nem fog meghajolni a terror előtt, hanem minden körülmények között meg fogja védelmezni a szabadságot.

Ugyanabból a kottából ugyanazt a mantrát sorolják. Pedig előbb-utóbb muszáj lenne felülvizsgálni ezt a körülrajongott értékrendszert, amíg még nem késő.

Vagy még kell ehhez néhány terrortámadás?