Hét elején a Kúria jogerősen úgy döntött, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) 15 napon belül ki kell adnia a kórházi fertőzésekről szóló részletes, hely szerint lebontott adatokat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezetnek.
Ezt azért perelték ki, mert ugyan a kórházi fertőzésekről eddig is minden évben készültek jelentések, ezek túl általánosak, összevontak és a laikusok számára érthetetlenek voltak. Magyarán az állampolgár semmit nem tudott meg arról, hogy hány fertőzéses eset történik abban a kórházban, ahová például őt is beutalták.
Pedig a kórházi halálesetek 10-15 százaléka hozható összefüggésbe a kórházi fertőzésekkel, ezek az információk pedig más országokban is nyilvánosak. Egyelőre azt lehet tudni, hogy 2014-2016 között évi 3998-ról 4830-ra nőtt a kórházi MRK-fertőzések száma, ami közel 21 százalékos emelkedés.
Az állami szervek viszont azzal indokolták a titkolózást, hogy „a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket”, és
a társadalom nem elég érett rá, hogy az adatokat megismerje.
Hogy mire gondolhattak ezalatt?
Részben arra, hogy vannak olyan egészségügyi helyzetek, amikor a fertőzés a leggondosabb ellátás mellett is elkerülhetetlen, és a kórházak nem szeretnék, hogy ezek miatt is kritikákat kapjanak. De a Népszavának említettek olyan érvet is, hogy ha esetleg beazonosíthatóvá válik egy beteg a fertőzés miatt, akkor sérül az adatvédelem. Ennél azonban sokkal jelentősebb lehet az, hogy az „összes többi” esetet akarják elfedni, ezek nyilvánossága ugyanis egyrészt rávilágítana arra, hogy
a magyar kórházakban jelentősen magasabbak a fertőzési arányok az EU-s átlagnál,
másrészt felállíthatna egy rangsort az intézmények között, aminek érthető módon nem mindenki örülne. Ezt erősítik meg a nyilatkozatok is, hiszen Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója például úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy ő támogatja a nyilvános adatokat, de nincs is mit titkolniuk, mert azt mondja, fertőzéseik az uniós átlaghoz közelítenek.
A TASZ honlapján olvasható beszámoló szerint a bíróság most kimondta, hogy az adatok nyilvánosságához fűződő közérdek egyértelműen előrébb való, mint azok zártan kezelése.
„Amint megkapjuk az adatokat, nyilvánosságra hozzuk őket, és elvégezzük azt a munkát is, ami az ÁNTSZ és az EMMI feladata lett volna: az adatok értelmezését, összefoglalását, vizualizálását.” – írják.
Az adatok nyilvánosságra kerülése remény szerint motiváló hatással is lehet az egészségügyi intézményekre abban, hogy jobban törekedjenek a fertőzési számok csökkentésére. Jelenleg ugyanis –miként sok kórházban sem szappant, sem vécépapírt nem biztosítanak a betegek és a látogatók számára-, úgy a takarítószolgálatok közül is gyakori lehet, hogy a legolcsóbb, de igénytelen munkát végző cégekkel szerződnek le.