A Magyar Nemzeten olvasható egy terjedelmes összefoglaló arról, hogy Szijjártó Péterék hogyan állították a gazdaságdiplomácia szolgálatába a külpolitikát és a hagyományos diplomáciát. A lap 2014. május 28-hoz köti a az unortodox külügy beharangozását.
Ezen a napon jelent meg egy interjú az egykori Népszabadságban Szijjártó Péterrel, aki akkor még csak külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár volt, de rövid idő alatt miniszter lett belőle.
„A külpolitikának, mint műfajnak a jellege azért változott meg, mert minden ország felismerte, hogy a klasszikus diplomácia időszaka a múlté, és helyette olyan külpolitikát kell folytatni, aminek egyértelmű és bevallott, semmiképpen sem szégyellt célja a külgazdasági érdekérvényesítés”
- mondta akkor a politikus, majd 2014 júliusában létre is jött a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, majd későbbi nagykövet a lapnak elmondta, a jelenlegi kabinet tényleg szakított a hagyományos diplomáciával.
„Ennek az a célja, hogy egy ország barátokat szerezzen. Egyik eredménye például a NATO, amely biztosítja a tagország védelmét, de ide sorolhatjuk az Európai Uniót is. Ezzel szemben az elmúlt nyolc évben azt láttuk, hogy összevesztünk a legtöbb szövetségesünkkel.”
A szövetségeseinket támadjuk
Különösen az Európai Unió tagállamaival romlott meg a viszonyunk. A kormány propagandacélokra használja a diplomáciát, pedig annak hagyományos ága nem szolgalelkűséget jelent, hanem racionális vitát, aminek adottak az intézményes keretei.
A menekültválság kommunikációjával is az a probléma, hogy a magyar fél propagandát csinált belőle, így lehetetlenné tette a közös fellépést, ami elengedhetetlen egy globális probléma kezelésében. Az is nonszensz, hogy a kormány a „hanyatló Nyugat” frázist puffogtatja.
„A magyar gazdaság az Európai Unióba integrálódott. Ha a Nyugat hanyatlik, akkor mi is”
- mondta Jeszenszky.
Külkereskedelem
A „kalmárdiplomáciát” a 2013-ban meghirdetett keleti, majd a két évvel későbbi déli nyitás állította irányba.
Néhány ország esetében sikerült is pozitív eredményeket elérnünk, például Kínával és Törökországgal jelentősen nőtt a forgalmunk. Az időzítés viszont rossz volt, a keleti nyitást nagyjából pont akkor jelentették be, amikor elmérgesedett a viszony Oroszország és a Nyugat között az ukrajnai események miatt.
A világválság véget érése természetes indikátorként hatott a kereskedelmi növekedésre, de több elemző is arra figyelmeztet, hogy például a tavalyi bővülés elsősorban a hazánkban termelő multiknak köszönhető, nem magunknak.
A probléma az, hogy valószínűleg nem történt alapos felmérés arról, hogy Afrikában vagy Ázsiában milyen magyar termékeket tudnánk eladni. Az ennél is nagyobb gondot az jelenti, hogy nem is nagyon van versenyképes árunk.
Vegyük példának az élelmiszeripart. Jó minőségű termék előállítására képesek vagyunk, de nagy mennyiségűre nem, így esélytelen, hogy tényleg betörjünk a kínai piacra. Ötleteink vannak, mint az iráni buszüzlet, de egyelőre csak kommunikációs fogásnak tűnik, hogy az Ikarus majd leszállít négyszáz járművet Teheránnak.
Végső soron ezeknek a következménye az, hogy a milliárdokból kialakított kereskedőház-hálózat képviseletét több helyen is be kellett már zárni, erről itt írtunk:
Nem működik a déli nyitás, 14 kereskedőházat zár be a kormány
A 14 kereskedőház közül ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában és Ázsiában, valamint egyet Európában zárnak be - írja a 24.hu a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Együtt alelnökének, Hajdu Nórának az adatigénylésére küldött válasza alapján. Afrikában megszüntetik az Afrika és a Szubszaharai régió, valamint a marokkói és a Dél-Afrikai Köztársaságban működő kereskedőházat.