Immár harmadszor ítélik oda a kultúra 50 arca díjat azoknak, akik a magyar kultúra területén az előző évben kiemelkedőt alkottak. Ezúttal már olyanok is részesülhettek ebben az elismerésben, akik számára a kultúra, a kultúraközvetítés egyben társadalmi szerepvállalás is.
A fővárosi Rózsavölgyi Szalonban kedden délelőtt ismertették a Kult50 nevét, azt az ötven kulturális közéleti szereplőt, akik a közönség és a szakma javaslatai, illetve az egyes kategóriák szakmai védnökeinek és a Fidelio kulturális szaklap szerkesztőségének értékelése és konszenzusos döntése alapján 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”.
A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvényt Szirtes Edina Mókus világzenei száma nyitotta, aki Pilinszky János Tiltott csillagon című versének megzenésített, effektekkel kísért változatát adta elő.
Molnár Barbara, a Fidelio nyomtatott változatának és különszámának, a Kult50-nek a főszerkesztője a sajtóbemutatón azt mondta:
A Kult50 nem rangsor, egyszerűen tisztelegni szeretnénk azok előtt, akik sokszor erőn felül, akár széllel szemben dolgoznak a saját maguk területén, s közben kiemelkedő dolgokat hoznak létre.
Mint Molnár fogalmazott, a Kult50 című lap már kezdettől sem pusztán egy kiadvány, hanem a Fidelio szívügye, és most különösen arra törekednek, hogy
melynek fő témái a kultúra, az értékeink.
Érdekesség, hogy az elmúlt két évhez képest módosult a Kult50 program: ez eddigi hét helyett már tíz kategória van. Önálló kategóriává vált a tánc, új kategória a popkultúra, valamint az Ügy. A vizuális kultúra kategóriáját pedig kibővítették az építészettel, a divattal és a designnal. Ugyancsak különlegesség, hogy a Kult50-be művésetek és alkotók mellett immár együttesek, egyesületek, kulturális menedzserek, újságírók, sőt, egy egész hírportál is bekerülhetett.
A popkultúra megjelenésével azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem attól színvonalas valami, hogy azt popkultúrának vagy magas kultúrának nevezzük – mondta Molnár Barbara. A kulturális folyóirat főszerkesztője kiemelte: a mainstreambe történő beemelés nem jelent színvonalesést, mert
az irodalom, a klasszikus zene, a képzőművészet egyszerre lehet a magas és a popkultúra része is.
Aláhúzta:
akik tehetségeket karolnak fel, fesztiválokat szerveznek, akik művészettel gyógyítanak, akik a társadalom legégetőbb vagy legmélyebb problémáihoz nyúlnak, arról szólnak, vagy kultúrát visznek el olyan helyekre és olyan emberekhez, akikhez nélkülük nem jutna el.
Molnár Barbara ismertette, céljuk, hogy minél több emberrel megismertessék az ötven kulturális szereplőt, ezért idén hetente kétszer, kedden és csütörtökön videón is bemutatják a kultúra 50 arcát a Fidelio honlapján, valamint közönségtalálkozókat is szerveznek nekik.
Ezt követően a Kreatív Európa Nonprofit Kft. részéről Mondik Gábor, a Kreatív Európa kultúra alprogram vezetője, szólalt fel, aki ismertette, a Kreatív Európa Iroda a Kreatív Európa (2014-2020) Program hazai koordinátora. Ez a szervezet az audiovizuális és kulturális szervezeteknek nyújt támogatást nemzetközi projektjeik megvalósításához. Az iroda feladata kettős. Egyrészt a programot minél szélesebb körben népszerűsítik, valamint információt nyújtanak a pályázni vágyóknak, másrészt pedig beszámolnak a nyertes projektekről és az ezekben elért eredményekről.
Mondik hangsúlyozta, a Kult50 kezdeményezést, ezen belül pedig az Ügy kategóriát azért tartják fontosnak támogatni, mert összhangban van a saját céljaikkal.
Mi azon dolgozunk, hogy minél több sikeres, magyar részvétellel megvalósuló projekt szülessen, ami akkor lehetséges, ha vannak olyan kiemelkedő, kreatív alkotók, mint a Kult50 díjazottjai
– emelte ki az ügyvezető.
És akkor lássuk a Kult50 idei díjazottjait!
ÜGY – védnök: Miklósa Erika operaénekes
ArtMan Egyesület (mozgásterápiás egyesület) – a fogyatékkal élők integrációjáért
Csuja Imre (színművész) – a hajléktalanoknak vitt versadományokért
Horváth Kristóf (színművész, író, slammer) – a Cigány magyar és az Örömsorvasztó című előadásért
Debreczeni Ildikó (kulturális szervező) – a Tisza-tavi Fesztiválért
Vecsei H. Miklós (színművész) – a POKET kitalálásáért
(Jelölések köre: kulturális menedzsment, társadalmi szerepvállalás, fesztiválok, tehetségkutatás, tehetséggondozás, mentorálás, projektek.)
PRÓZAI SZÍNHÁZ – védnök: Szikszai Rémusz színész, rendező
Fodor Tamás (színművész) – A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért
Hegymegi Máté (rendező) – a Jeanne d'Arc és a Woyzeck című előadásokért
Mohácsi János (rendező) – az Egy piaci nap című előadásért
Nagypál Gábor (színművész) – a Macbeth-alakításáért
Pallai Mara (bábszínész) – az Apa lánya című előadásért
(Területek: prózai színház, bábszínház. Jelölhetők köre: színész, rendező, dramaturg, díszlettervező, jelmeztervező, író, fordító, színpadi szövegkönyvíró.)
ZENÉS SZÍNHÁZ – védnök: Bodor Johanna táncművész, koreográfus
Dolhai Attila (színművész) – az István, a királyban nyújtott alakításáért és a Visszatérés című albumáért
Gubik Petra (színművész) – a Dorian Grayben és az István, a királyban nyújtott alakításáért
Soharóza (kísérleti kórus) – Az Ügy című előadásért
Makláry László (karmester) – zenés színházi életművéért
Wiedemann Bernadett (operaénekes) – Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért
(Területek: opera, operett, musical, zenés színház. Jelölhetők köre: színész, rendező, dramaturg, díszlettervező, jelmeztervező, zeneszerző, zenész, zenekar, karmester.)
TÁNC – védnök: Gergye Krisztián koreográfus, rendező
Berecz István (koreográfus) – a Szerelmünk, Kalotaszeg főszerepéért és színházi koreográfiáiért
Hód Adrienn (koreográfus) – a Sunday című előadásért
Lőrinc Katalin (táncművész) – az Utópia című előadásért és a magyar táncművészetért tett erőfeszítéseiért
Recirquel (újcirkusz társulat) – a My Land című előadásért
Szabó Réka (koreográfus) – a Burok című előadásért
(Területek: klasszikus és kortárstánc, balett, újcirkusz, fizikai színház, mozgásszínház, néptánc. Jelölhetők köre: táncművész, koreográfus, színész, rendező, artista.)
POPKULTÚRA – védnök: Novák Péter énekes, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető
24.hu (internetes portál) – az Ady 100 projektért
Bősze Ádám (zenei szakember) – a klasszikus zene népszerűsítéséért
Csepelyi Adrienn (író, újságíró) – a Popfilter című rádióműsorért
Kolodko Mihály (szobrász) – városi miniszobraiért
Molnár Áron (színművész, aktivista) – a NoÁr-projektért
(Területek: könnyűzene, stand up comedy, slam poetry, streetart, virtuális kultúra, rádió. Jelölhetők köre: előadó, alkotó.)
FILM – védnök: Tasnádi István író, forgatókönyvíró
Krigler Gábor (író, kreatív producer) – az Aranyélet című sorozatért
Milorad Krstić (rendező) – a Ruben Brandt, a gyűjtő című filmért
Reisz Gábor (rendező) – a Rossz versek című filmért
Szamosi Zsófia (színművész) – az Egy nap című filmben nyújtott alakításáért
Szilágyi Zsófia (rendező) – az Egy nap című filmért
(Területek: mozi, tv, video. Jelölhetők köre: színész, rendező, hangmérnök, operatőr, látványtervező, forgatókönyvíró.)
VIZUÁLIS KULTÚRA – védnök: Magyarósi Éva képzőművész
Lantos Adriána (kurátor) – a Frida Kahlo-kiállításért
Polgárdi Ákos (grafikus) – a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjáért
Seres András (restaurátor) – a Román Csarnok restaurátori munkálataiért
Varga Erika (ötvösművész, tervező) – a Romani Designért
Varga Tamás (építész) – a pécsi Onkoterápiás Intézet tervezéséért
(Területek: festészet, grafika, szobrászat, fotó, audiovizuális-, performatív művészet, iparművészet, építészet, design, divat. Jelölhetők köre: alkotó, tervező, kurátor.)
KLASSZIKUS ZENE – védnök: Vajda Gergely karmester
Balog József (zongoraművész) – a Wolf-temperiertes Klavier című albumért
Balogh Máté (zeneszerző) – az Egy nap című film zenéjéért és a CentriFUGA-projektért
Hámori Máté (karmester) – az Óbudai Danubia Zenekar vezetéséért
Rohmann Ditta (csellóművész) – a Solo Cello Portrait című albumért
Vashegyi György (régizenész, karmester) – az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus sikereiért
(Területek: klasszikus zene, régizene, kortárs komolyzene. Jelölhetők köre: zeneszerző, karmester, zenekar, zenekarvezető, zenész.)
JAZZ, FOLK, VILÁGZENE – védnök: Szirtes Edina Mókus énekes, hegedűs, zeneszerző
Dresch Mihály (szaxofonos) – a Körbe-körbe című lemezért és új formációjáért
Lakatos Mónika (énekes) – a Romanimo című albumért
Modern Art Orchestra (együttes) – a Bartok: Fifteen Peasant Songs projektért
SöndörgőI (együttes) – a Szikra című albumért
Szőke Szabolcs (zenész) – a Dialógus életműkoncertért
(Területek: jazz, folk, világzene. Jelölhetők köre: zenész, énekes, zenekar, zeneszerző.)
IRODALOM – védnök: Háy János író
Bán Zsófia (író) – a Lehet lélegezni! című kötetért
Garaczi László (író) – a Hasítás című regényért
Krusovszky Dénes (író) – az Akik már nem leszünk sosem című kötetért
Marno János (költő) – a Szereposzlás című kötetért
Varró Dániel (költő) – A szomjas troll című kötetért
(Területek próza, vers, dráma, ifjúsági- és gyermekirodalom. Jelölhetők köre: író, költő.)
A művészi produktumon túl
Az esemény ezt követően az Ügy kategória arcainak pódiumbeszélgetésével folytatódott, amit Várhegyi András, a fidelio.hu főszerkesztője moderált. Az ArtMan Egyesület a fogyatékkal élők integrációjáért érdemelte ki az elismerést. A karitatív, közhasznú szervezet a mozgásukban korlátozott, sokszor értelmileg is sérült személyek részére nyújtanak mozgási lehetőséget, táncot a Tánceánia Együttes keretein belül. Mint az egyesület képviselői, Farkas Dorka és Kopeczny Kata mondták, mindenkinek van sérülékeny oldala (ha nem is annyira feltűnő, mint az ebbe részt vevőké), de
Ismertették, közeljövőbeli tervük városi improvizációk bemutatása pénteken délutánonként 1 és 3 óra között meglepetésszerűen, a város egy-egy pontján.
Horváth Kristóf névjegyén legalább öt titulus szerepelhetne, de saját bevallása szerint ő csak slam poetryben ügyes. Őt a Cigány magyar című, a sztereotípiák lebontását célzó előadásáért, valamint az Örömsorvasztó című drogprevenciós előadásáért választották az Ügy kategória díjazottjai közé. Utóbbi kapcsán Horváth kiemelte, az érintett fiatalokat az öröm révén lehet megszólítani, hogy ne a drogban keressék annak forrását.
Csuja Imre színművész a Vágány utcai hajléktalanszálló vasúti kocsijaiba látogatott el, hogy versadományokkal tegye szebbé az ott megszállók életét. Kiemelte, József Attila Eszmélet című versének egész más egy ilyen vasúti kocsi akusztikája, mint egy színházé. Felidézte, sok esetben az ott szállást találóktól visszakapja azt az élményt, amit ő adott nekik: egyikük saját versét szavalta el, másikuk felolvasta neki az Eszméletet, illetve számos alkalommal vele együtt is szavalták a verset. „Mi van, hogyha hibázok?” – tette fel a kérdést nagy derültséget kiváltva.
Debreczeni Ildikó kulturális szervező a Tisza-tavi fesztivál történetét felidézve arról beszélt, hét éve került a tóhoz, célja pedig, hogy harmóniában legyenek a természettel. Kezdetben körbebiciklizték a tavat, és három helyen megálltak, ahol egy-egy operaénekes előadást tartott. Később ebből a komolyzenei sorozatból fejlődött ki a Tisza-tavi fesztivál, ahol már szerepet kap többek közt az operett, a világzene, de idén július utolsó hétvégéjén még főzőversenyt is szerveznek ennek keretében.
A pódiumbeszélgetések sorozatának ez az első állomása volt. A Kult50 többi kategóriájának díjazottjaival a közeljövőben a nagyközönség is találkozhat személyesen a Rózsavölgyi Szalonban, valamint az online térben is.
Az eseményen készült fotógalériát pedig alább tekinthetik meg.