Az elmúlt 9 évben elszaporodtak a futballakadémiák Magyarországon. A szakma szerint az akadémiai rendszer fogja elhozni a magyar futball számára a fényes jövőt, de eddig csak elvétve kerültek ki valódi tehetségek. Vannak ugyanakkor olyanok, akik más utat járnak be. Ilyen a ProSoccer Global Hungary is, akik rendhagyó módon szeretnék külföldi lehetőséghez juttatni a fiatal tehetségeket. A szervezet ötlete szerint korosztályonként ötven főnek hirdetnek egynapos edzéslehetőséget, ahol aztán Angliából érkező megfigyelők előtt tartott tréningeken bizonyíthatnak, majd a kiválasztott játékosok lehetőséget kapnak arra, hogy Angliában profi klubok korosztályos csapataival mérkőzzenek meg. A páratlan kezdeményezésről a ProSoccer igazgatóját, Takács Gábort kérdeztük.
Mint a ProSoccer Global Hungary igazgatója, miért alapította meg ezt a futball tehetségkutató szervezetet? Mi volt a cél? Miben más ez a szisztéma, mint a labdarúgó-akadémiák rendszere?
Nekünk a tehetségkutatás és a fiatalok számára a külföldi tapasztalatszerzés a fontos. De Anglián kívül más országok, például Amerika és Ausztrália felé is nyitunk. Itt az angol scoutok (játékosmegfigyelők – szerk.) kiskortól fogva figyelemmel kísérhetik a magyar tehetségeket. Mi a kiválasztási napokon nyújtott teljesítményük által kikerülő játékosokat segítjük abban, hogy megugorhassák azt a szintet, hogy külföldön, mondjuk Angliában meg tudják állni a helyüket.
Miért éppen Angliába próbáltok meg elsőként fiatalokat eljuttatni?
A kapcsolatrendszerünknek köszönhető, hogy elsőként az angolokkal sikerült ilyen viszonyt kialakítani. Szerencsére nagy potenciált látnak az angol scoutok a magyar tehetségekben. Az elsődleges az, hogy a magyar játékosok értsék meg, hogy a külföldre kerülés csak az első lépés, kint maradni és sikeresen helyt állni jóval nehezebb. Nekünk az a feladatunk, hogy felkészítsük őket erre a rendkívüli kihívásra.
Mely angol klubokról van szó? Szóba került korábban a Manchester City játékosmegfigyelője, Jimmy Hayes is.
A július végi kiválasztó napon valóban ott lesz a Manchester City megfigyelője, de a külföldi túrákon ott voltak korábban a friss BL-győztes Liverpool, az Aston Villa és a Southampton megfigyelői is, és ezúttal is számos klub szakemberei jelezték az érdeklődésüket.
Hogyan néz ki ilyenkor egy kiválasztás? Mely kritériumoknak kell megfelelnie egy játékosnak, hogy felkeltse egy angol klub érdeklődését?
Egy kiválasztó nap 4 részből áll: van egy fizikális felmérés, egy technikai felmérés, majd ezen kívül egy taktikai és egy mentális felmérő, amely alapján meg lehet állapítani, hogy kik azok a játékosok, akik valóban erősítést jelenthetnének. Ezen kívül nyilván a nyelvtudás is fontos, ugyanis a mai futball egyetemes nyelve az angol, ráadásul ugye itt arról van szó, hogy angol csapatok érdeklődését szeretnék felkelteni ezek a fiatalok. Idén nyáron U10 és U18-as korosztályok közötti játékosok számára van lehetőség a kiválasztó napon való részvételre (2011-2002 között született játékosok). Minden korosztály számára külön kiválasztó napot tartunk, melyek helyszíne az Angyalföldi Sportközpont. Az U10-es korosztály tehetségei július 29-én, az U12-esek július 30-án, az U14-es játékosok július 31-én, az U16-os tehetségek augusztus 1-jén, U18-as játékosok pedig augusztus 2-án mutathatják meg a tudásukat.
Miben tud ez a kezdeményezés alternatívát nyújtani például az állam által jelentős mértékben támogatott akadémiák mellett?
Azoknak érdemes eljönniük hozzánk, akik mindenképpen szeretnék magukat külföldön megmérettetni. Angliában rengeteg tapasztalatot szerezhetnek, amit később pályafutásuk során kamatoztatni tudnak. A kluboknál, akadémiáknál végzett napi munka mellett az általunk nyújtott lehetőség segítségével új impulzusok érik a játékosokat, belekóstolhatnak egy külföldi profi közegbe. A közeljövőben 17-18 éves fiataloknak is szervezünk kiválasztót, amely amerikai egyetemek felé nyithatja meg az útjukat, ahol a felsőoktatásba is be tudnak kerülni ösztöndíjjal és közben a futballra is tudnak koncentrálni.
A ProSoccer Global Hungary nagykövete, Onódi Ákos el tudott jutni egy Premier League-együttesig. Hogyan tudott kapusként az Aston Villához kerülni?
Magyarországon járt a klub scoutja, aki többször is látta védeni Ákost, aki amúgy korábban volt próbajátékon a Liverpoolnál is. Eleinte úgy tűnt, hogy oda fog igazolni, de végül az Aston Villa együtteséhez került. Szerencsére nagyon jól beilleszkedett, kiválóan beszéli a nyelvet és jól megérti magát a csapattársakkal. Azt gondolom neki megvannak azok a tulajdonságai, amelyekkel megállja helyét külföldön is. Az év elején például egy Arsenal elleni rangadón kiválóan védett és még egy sorsdöntő büntetőt is hárítani tudott.
Azt látni, hogy rengeteg magyar fiatal megy ki külföldre szerencsét próbálni, ám ezzel ellentétben alig vannak olyan játékosok, akik kint is tudnak ragadni. A többségük 2-3 év után hazajön Magyarországra. Mi lehet az oka ennek?
Itthon hozzá vannak szokva a magyar fiatalok, hogy különlegesnek és tehetségesnek tartják őket. Viszont, ha nyugaton próbálnak szerencsét, akkor bekerülnek egy olyan közegbe, ahol már bizonyítani kell. Ezzel a teherrel ugyanakkor nem képes minden játékos megbirkózni. Sokakból hiányzik a versenyszellem, hogy napról-napra bizonyítani kell egy „idegen” edzőnek, „idegen” körülmények között. A magyar szakmának itt van nagy hiányossága, ugyanis nem készítjük fel a fiatalokat ezekre a kihívásokra. A magyar fiatalok egy része nem érzi át a felelősségét, hogy napról-napra folyamatosan teljesíteniük kell, sokan megelégednek a saját helyzetükkel.
A legtöbb szakember arra panaszkodik, hogy a magyar fiatalok leginkább mentálisan maradnak el külföldi vetélytársaikhoz képest. Valóban ekkora baj van a mentális felkészítéssel idehaza?
Sajnos igen. Magyarországon még mindig nem fordítanak kellő időt erre. Azt gondolom, hogy már 10-12 éves kortól a mentális felkészítésre kellene fektetni a hangsúlyt, hogy 16 éves korára már egy fejben érett játékos legyen belőle. Ezért szervezünk minél több angliai túrát a kiválasztott játékosok számára. Azt akarjuk, hogy lássák: az áldozatos, kemény munkának milyen eredménye lehet, hova juthatnak el, ha kitartóan harcolnak a céljukért. Éppen ezért például edzéseink angol nyelven is folynak, hogy ne legyen idegen számukra ez a körülmény sem. Látjuk, hogy Magyarországon a Ferencváros, a Videoton vagy az Újpest is külföldi edzővel dolgozik és ott is az angol a legfőbb nyelv az edzéseken és az öltözőben.
Szóba került, hogy nemcsak utazásokat, de mérkőzéseket is szervez a ProSoccer Global Hungary. Mi a célja ezeknek a találkozóknak?
Az utazások és a mérkőzések szervezése a tapasztalatszerzést szolgálja. Próbálunk minden korosztály számára lekötni találkozókat, mert ez is a fejlődésüket szolgálná. A következő évtől szeretnénk ezeket a túrákat fél évente megszervezni, illetve 3 havonta idehozunk angol edzőket, akik edzéseket, táborokat tartanak a magyar fiataloknak. A kinti mérkőzések terén egyébként nagyon jó tapasztalataink vannak. Másrészről az látszik, hogy nem technikai tudásban vagyunk lemaradva, hanem játéksebesség és versenyképesség terén. Mi ezen is próbálunk változtatni. Angliában a legszembetűnőbb az, hogy mennyivel önállóbbak a gyerekek, mint idehaza. Angliában egy utánpótlásedző nem csak szakember, de pedagógus is. Nemcsak jobb játékossá, de jobb emberré is próbálják nevelni a gyerekeket.
Miben más az angol edzőképzés a magyarhoz képest, mondjuk az utánpótlás terén?
Saját tapasztalataim szerint már az edzőképzésen is csapatmunkára próbálják tanítani az trénereket. Nem az számít, hogy te mit csinálsz jól vagy rosszul, hanem az, hogyan tudsz együtt dolgozni a többi emberrel. Ott a gyerek fejlődése az első, és mindent annak kell alárendelni, hogy a legtöbbet ki lehessen hozni belőlük úgy, hogy közben a futball továbbra is egy játék maradjon számukra. Másik lényegi különbség pedig a kiválasztás: Londonban például már 9 éves korban is óriási harc megy azért, hogy bekerülhessenek egy-egy nagyobb nevű csapathoz. Azonban Angliában nem elsősorban a tehetség, hanem a mentális képességek dominálnak. Az a fontos, ki az a gyerek, akiben megvan a lehetőség és a fogékonyság arra, hogy fejlődni akarjon.
Visszatérve, elég gyakran hallani problémaként azt, hogy a magyar utánpótlásrendszer egyik gyermekbetegsége az eredményközpontúság. Valóban nagy problémát és óriási terhet jelent ez egy tizenéves fiatal számára az eredménykényszer?
Külföldön nem raknak ekkora terhet egy fiatal vállára már ilyen korán. Nem az eredmény fontos, hanem az, hogy amit az edző kér tőlük, mennyire tudják megvalósítani. Magyarországon a legnagyobb probléma az utánpótlásban az, hogy már 14 évesen eredménykényszerben kell futballoznia a fiataloknak. Pedig ilyenkor még inkább a játék szeretete lenne a legfontosabb és a fejlődés. Én a versenyrendszer szempontjából mindenképpen zárttá tenném az utánpótlás-bajnokságot. Ne legyen feljutó vagy kieső, csak a végén legyen egy rájátszás a legjobban teljesítő csapatoknak. Egy tizenéves fiatal számára ne az legyen a fontos, hogy milyen eredményt ért el mondjuk a Puskás Akadémia ellen, hanem az, hogy mennyire sikerült elsajátítania azokat az elemeket, amelyet a szakvezető kért tőlük.
Mondhatjuk, hogy ez a kormányzat nagyon szereti ezt a sportot és ezen belül főleg a labdarúgást. Rengeteg pénzt költ a magyar állam a labdarúgó egyesületek támogatására és azon belül is az akadémiákra. Mégis ezzel ellentétben nagyon kevés fiatal jut el az első osztályig. Az NB1-es klubok inkább a légiósokban bíznak.
Egyszerűen a klubok nincsenek rákényszerítve arra, hogy fiatalokat szerepeltessenek. Az óriási állami támogatások miatt nem szorulnak rá a saját nevelésű játékosok felépítésére. Sajnos az MLSZ sem korlátozza az egyesületeket arra, hogy mondjuk 21 éven aluli játékosok játsszanak a mérkőzéseken. Mivel nincsenek anyagi gondok a kluboknál, nyugodtan megtehetik azt, hogy akár drága külföldieket alkalmazzanak a magyar tehetségek helyett.
Mondhatjuk akkor, hogy a jelenlegi rendszer nem lesz életképes hosszútávon?
Nyilván nagyon fontos, hogy a kormány segítőkész a labdarúgó klubokkal, és számos szempontból nagy lehetőség és segítség ez a klubok számára, de amíg nem ösztönzik semmilyen módon a klubokat a saját nevelésű játékosok szerepeltetésére, addig az utánpótlás nevelés szempontjából kevésbé várható ugrásszerű előrelépés. És ez a válogatottnak sem jó, mert nem lesz merítési lehetőség a nemzeti csapat számára. Pedig látjuk, hogy nem kell sok ahhoz, hogy érdemi eredményt érhessünk el nemzetközi szinten. (Az interjú a Wales elleni győzelem után egy nappal készült – szerk.)