Jelentősen nőtt a nem lakott - tehát átmenetileg lakott, más célra használt vagy üresen álló - lakások aránya az elmúlt években.
- 2011-ben közel 480 ezer,
- 2016-ban viszont már több mint 550 ezer ilyen lakás volt országszerte,
- 2017-ben pedig a Housing Europe jelentése a magyar ingatlanállomány 12 százalékát becsülte lakatlannak.
"A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról 14,9 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya"
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ezekből az adatokból az a szomorú tendencia is leszűrhető, hogy továbbra sem sikerült megállítani a vidék teljes elnéptelenedését.
2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt Budapesten, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. Azonban az korántsem biztos, hogy magyar vevőkre találtak, tekintettel arra, mekkora arányban vásárolnak ingatlanokat a fideszes letelepedési kötvényekkel hazánkba áramló külföldiek, elsősorban kínaiak.
Rengeteg kínai vesz lakást Magyarországon
E tekintetben stabilan az oroszok állnak a második helyen, megelőzve az ukránokat és az izraelieket, de tavaly már a törökök is felzárkóztak az élbolyhoz. Budapesten a Nagykörúton belüli területeken a 200 ezer eurós (60 millió forintos) és a drágább ingatlanok a legnépszerűbbek, Budán pedig főként a 300-400 ezer eurós házakat keresik a külföldiek - tájékoztatta a Világgazdaságot Hegedűs László, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat franchise-partnere.
Az adatok alapján az is jól látszik, hogy - kézenfekvő módon - az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya.
A csökkenő népesség, a községek lakosságának elöregedése, kihalása vagy a városokba költözése, illetve a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen területekről (akár belföldre, akár külföldre) történő elvándorlás is hozzájárul az ingatlanok kihasználtságának csökkenéséhez.
Annak is szerepe van a folyamatban, hogy nőtt a nyaralóként használt, tehát csak idényszerűen lakott ingatlanok száma, ami többnyire szintén vidéki ingatlanokat érint.
Az ingatlan.com elemzése szerint mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban jelentős a nem lakott lakások száma, amelyek, ha megjelennének a kínálatban, kiegyensúlyozottabbá tehetik a piacot, és enyhíthetnék a drágulás ütemét.
Különösen azért, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2016-ban egyaránt 60-60 ezer olyan nem lakott lakás volt, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében.
Balogh László azt is elmondta, hogy a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni, mivel nagyon eltérő állapotú, felszereltségű, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, jelentős részük pedig korszerűtlenebb az átlagnál.
Az ingatlan.com szakértője szerint azonban országos szinten legalább 2-3 ezer milliárd forint értékű lehet az üresen álló lakások összértéke.
Esélytelen, hogy egy magyar fiatal önerőből saját otthonhoz jusson: csak a bérlakás segíthet
Honnan lenne pénze egy huszonéves fiatalnak arra, hogy lakást vegyen? Hiszen még csak nem is hitelképes. Albérletben éljen élete végéig? A fizetése fele elmegy rá. Mit ér a CSOK, ha nincs hozzá alap? És miért nem látja a kormány, hogy ezek demográfiai válságot okozó jelenségek? Vagy látja, csak nem érdekli?