„Ügyvédeket a gátra! A pártok ne ámítsák devizahiteles választóikat, hanem szép szavak helyett cselekedjenek: nyúljanak zsebbe és fogadjanak fel ügyvédeket, akik végrehajtás-megszüntetés iránti perek sorát indíthatják még idén a bajba jutott adósok érdekében, mert januártól már erre sem lesz lehetőség” – figyelmeztet Léhmann György. A devizaperes siófoki ügyvéd szerint ma ez a legsürgetőbb teendő azoknak a devizaadósoknak az érdekében, akiket már a végrehajtó fenyeget.
Hajráznak ugyanis a végrehajtók a kilakoltatási moratórium életbe lépése előtt, idén is sokan kerültek utcára azok közül, akik nem tudják fizetni devizahitelüket. Az elmúlt hetekben nagy port vert fel, amikor egy csecsemővel és egy másfél éves kisgyerekkel tettek utcára egy családot, egy másik, ugyancsak kétgyermekes, szintén kilakoltatott család anno ötmillió forintot vett fel, de ma már harmincmilliót követel tőlük már nem is egy, hanem két pénzintézet: a hitelt nyújtó lízingcég, valamint a hitelezőnek forrást biztosító bank.
„A végrehajtások leállítására egyetlen esély van: bíróságon kérni az eljárás megszüntetését – így az ügyvéd. –Sürget az idő, mert a 2014-es, adósmentőnek mondott, de valójában bankmentő (és a parlamentben csaknem egyhangúlag megszavazott!) forintosítás után jeles törvényhozóink újabb „bombát” rejtettek el a bankok védelmében, az adósok ellen: 2017. december 31-e után immár nem lesz lehetőség a végrehajtás megszüntetését kérni. Ma ezt akkor lehet megtenni, „amennyiben a követlelés érvényesen nem jött létre”. Én erre alapozom a kérelmeket, s ez fog kikerülni a jogszabályból a jövő év elejével”.
Léhmann hetente több ilyen pert is indít, a napokban Debrecenből, előtte Makóról keresték fel siófoki irodájában elkeseredett adósok. „Úgy látszik, ügyvéd kollégáimnak ez derogál. Jogászok sora mond okosságokat, hogy az uniós bíróság majd hogyan foglal állást a magyar devizaadósok mellett (amit persze magam is remélek), a politikai pártok meg plakátolnak és vitanapot szerveznek. A leginkább bajban lévőkön azonban ez nem segít, ellenben év végéig minél több pert kéne indítani a végrehajtások megszüntetését kérve és ehhez nyújthatnának konkrét, zsebbe nyúló segítséget a pártok”.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen sikerrel járnak végrehajtás-megszüntetési kérelmei, a devizaperes ügyvéd azt felelte: „Mindent, vagy semmit – ezt a kockázatot vállalni kell. Sablon keresetleveleim semmiben sem különböznek egymástól, mégis van úgy, hogy ugyanazon bíróság egyik bírája helyben hagyja a kérelmemet, a másik elutasítja. De bárhogy is, a kilakoltatások jövőre is folytatódnak a moratórium lejártával és esély csak bírósági úton van a kedvező fordulatra”.
2017 első félévében 708 devizahiteles család veszítette el otthonát, a második félévben újabb mintegy ezerre várt ez a sors az akkori adatok alapján. Beszédes adat: míg 2013-ban 550 kilakoltatás történt, 2016-ban már 3100. S bár Matolcsy György, a devizahitelek forintosításának nyereségét saját alapítványaiba „mentő” jegybank elnöke a minap „állítólagos devizakárosultakról” beszélt, a KDNP épp most ébredhetett rá, hogy nem volna jó kilakoltatások sorával szembesülni a jövő évi választási kampányban; a kisebbik kormánypárt hétfői javaslata: a kilakoltatási moratórium jövőre ne márciusig, hanem április 30-ig tartson…