Az Európai Bizottság minden Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta hétfőn Brüsszelben Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak. A g7.hu szemléje szerint ez a bejelentés azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között.
Sajtóinformációk szerint a varsói kormány abban bízott, hogy ha az ukránok lengyel támogatása nem lenne elég, a Bizottságra Macron fog nyomást gyakorolni lengyelországi francia koncessziók reményében. Most úgy tűnik, nem jöttek be ezek a várakozások.
Eddig úgy volt, hogy csak Magyarország marad az egyetlen tagállam, amelynek a helyreállítási terve még mindig nem kapott zöld lámpát (a magyar kormányzati remények szerint erre november közepéig sor kerülhet, ez lenne nagyjából az utolsó lehetséges időpont, hogy ne fussunk ki a határidőből), de láthatjuk, a lengyel terv elfogadása sem jelentette önmagában azt, hogy ők gond nélkül lehívhatják a támogatásokat.
Mindez azonban idáig elvileg csak a helyreállítási alap 35 milliárdjáról szólt, a Bizottság mostani bejelentése szerint azonban bizonytalanná vált a kohéziós alap lengyel támogatásainak lehívhatósága is, ami több mint kétszer akkora összeget, 76,5 milliárd eurót érint. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és abszolút összegben éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje. Magyarország 22,5 milliárd euróval a hatodik legnagyobb kedvezményezett lenne, de a jogállamisági eljárás lezárásáig nálunk ugyancsak bizonytalan a kohéziós alapból jövő támogatások sorsa.